Palkó Gábor: „helyretolni azt”. Tanulmányok Örkény Istvánról - PIM Studiolo (Budapest, 2016)

Hetényi Zsuzsa: Abszurd, anekdota, atomháború, avantgárd Örkény egyperceseinek szemléletéről és a műfajról

Miért szólasz nékik példázatokban? Ő pedig felelvén, monda nékik: Mert néktek megadatott, hogy érthessétek a mennyek országának titkait, ezeknek pedig nem adatott meg. (...) Azért szólok velők példázatokban, mert látván nem látnak, és hallván nem hallanak, sem nem értenek. A ti szemeitek pedig boldogok, hogy látnak; és a ti füleitek, hogy hallanak. Mert bizony mondom néktek, hogy sok próféta és igaz kívánta látni, a miket ti láttok, és nem látták; és hallani, a miket ti hallotok, és nem hallották. (Mt 13,10-17.)

Az egyperceseknek éppen fordított a szemlélete, a kódolt üzenetek csak az értő füleknek valók, így az abszurd a diktatúra szövegeinek legadekvátabb formája, a cenzúra kikerülésére. A parabola valamely örök érvényű minta felmutatása egy olyan történetben, amely többnyire minden korhoz szól. Az anekdota is általában úgy kezdődik, hogy „ez olyan, mint amikor..." vagy „mint az egyszeri...”. A parabola alapja a parallelizmus (gondolatritmus), amely a Biblia nyelvének jellegzetessége, és meghatározza lexikai, szintaktikai és logikai szerkezeteit is. A zsidók későbbi könyveinek is (Talmud, Hagáda, Midrás) alapvető műfaja a példázat. Az első zsidó viccgyűjtemény 1874-ben jelent meg, jiddisül, és a 19. század ismerte fel a zsidó anekdota folklórértékét.18

Örkény is ír zsidó viccet, csak éppen kiveszi a poént, a zsidó vicc csontvázává, legyilkolt parabolává alakítja, viszont a címmel - Ahasvérus - visszaemeli a bibliai kontextusba, annak egyszerre mindkét közegébe, a zsidó könyvek közé is, és az újszövetségi történetbe is.

18 Israel Meyer Dick, Witzen und Spitzen oder Anekdoten, Vilna, 1873-1875; Uö., Witzen über Witzen, Vilna, 1874.

100 / Hetényi Zsuzsa