Palkó Gábor: „Határincidens”. Tanulmányok Szilágyi Domokosról - PIM Studiolo (Budapest, 2016)

Molnár Eszter: Mágikus szövegműfajok újraírásai Szilágyi Domokos költészetében

Érdekes árnyalatot képviselnek e „verskategórián” belül az Árnyék című vers ráolvasásszerű és egyben önbiztató sorai. (Tverdota György József Attila késői korszakának egyes költeményeire alkalmazza ezt a kifejezést.35) A költő a környezetet megjelenítő képekkel indít: „sírnak a cserepek a háztetőn besír az eső az ablakon rongy felhők / mocskolódnak.” (316.) A komor hangulatú tárgyak leírása és az eső megszemélyesítését követően éles váltást tapasztalunk, gyorsabb, ritmikusabb, felrázó hatású és lelki aktivitást gerjesztő, játékos szótánc kezdődik:

főzz kávét nyelni forró kortyokban a frisseséget vidulni eső ellen / szólj valamit engedj szólni hozzád ilyenkor jólesik az edzett / szavak pirospozsgás mondatok kisportolt remények / ó árnyék kicsi bánat körmeid alá verve sok hegyes miért / hisztéria-fodrászta hajadban tupírozott negélyek / köréd gyűlik ami úttalan... (316.)

Végül a ráolvasás rosszat sejtető tragikus hangvételű, ironikus parafrázisa következik a (Négy szonett) című versciklust követő cím nélküli szabadversben, mely az első magyar munkadalt36 is fölidézi: „őrölj, malom, őrölj, / őrölj, malom, őrölj, / őrölt Pittakosz is már, // ess, eső, ess, ess / ess, te keserves,/ felhő, hasasodj, / őrölj, imamalom, őrölj” (330). Nem kétséges, hogy a versnek lehetséges egy olyan ironikus olvasata is, mely a marxista munkaideológiát parodizálná.

35 Vö. Tverdota György, „Bátorság! Lesz még olyan munkád, /amelyben kedvedet leled, —József Attila önbiztató versei, Irodalomismeret 2013/1., 4-19.

36 A középkori Szent Gellért-legenda említi az első magyar munkadalt, mely a kutatók többségének véleménye szerint magyar nyelvű őrlődal lehetett. Vö. Magyar Néprajzi Lexikon internetes kiadása, Munkadal szócikk, http://mek.oszk.hu/02100/02115/ html/B-1926.html Letöltés dátuma: 2016.01.23.

56 / Molnár Eszter