Palkó Gábor: „Határincidens”. Tanulmányok Szilágyi Domokosról - PIM Studiolo (Budapest, 2016)
Balázs Imre József: Szilágyi Domokos művei az avantgárd és neoavantgárd kontextusában
ság-formákon belül, ahol a „költőiség” szövegimmanens feltételektől függ ugyan, „de nem annyira az egyes közlésegységek (teszem azt, mondatok), hanem inkább a szövegstruktúra függvénye. Ez a tendencia már az avantgarde egyes változataiban is jelentkezik, mégpedig kétféleképpen".35 Ehhez a verstípushoz az értelmező egyaránt talál példákat Szilágyi Domokos, Lászlóffy Aladár, Kányádi Sándor vagy Szőcs Géza költészetében. A kétféle megvalósulás az összeférhetetlen ítéletmondatok egymás mellé kerülése (tehát logikai), illetve a reális/irreális szférák össze nem illése révén különíthető el Gyímesi szerint.36 Ugyanerre az elkülönítésre hivatkozva fűzi majd tovább egyébként a gondolatmenetet Martos Gábor, amikor a Gyímesi által elemzett versekhez hasonló eljárásokat mutat ki a Kimaradt Szó című antológia harmadik Forrás-nemzedékhez sorolt szerzőinek esetében, időben tovább tágítva a fogalmak vonatkozási körét, illetve hangsúlyozva a neoavantgárd eljárások jelenlétét (vizualitás, disszonancia, artikulálatlanság, „konkrétság"), és ugyanakkor felvetve - most már sokkal inkább a kortárs, hetvenes évekbeli német, amerikai és magyar fejlemények felől, mint Sőni - az avant- gárd-neoavantgárd folytonosság kérdését.37 Fogalmi szempontból a kérdés tehát az (és ez alighanem további kutatásokat igényel), hogy a korabeli nyugati (és tegyük hozzá: orosz) mintákra is épülő hatvanas évek eleji kísérletező költészetet a neoavantgárd körében kezeljük-e, vagy úgy konstruáljuk meg a fogalmat, hogy ez inkább a hetvenes évek akcióinak centrális szerepét tételezze. Bármelyik variáns tisztul is le az irodalomtörténet-írásban, a probléma felvetése fontosnak tűnik, hiszen olyan elő- és utóidejűségek csúsznak különben egymásra, amelyek (ahogyan a tanulmány első részében ismerte35 Cs. Gyímesi, I. m., 43. 36 Uo. 43. 37 Martos, I. m. A tanulmány eredeti megjelenésének ideje 1983. Szilágyi Domokos művei az avantgárd és neoavantgárd kontextusában / 35