Palkó Gábor: „Határincidens”. Tanulmányok Szilágyi Domokosról - PIM Studiolo (Budapest, 2016)
Balázs Imre József: Szilágyi Domokos művei az avantgárd és neoavantgárd kontextusában
Egy 1969-es interjúban, valószínűleg egy kicsivel későbbi állapotot rögzítve Méliusz József is egyfajta apológiára kényszerül, amikor avantgárdnak vallja magát - a formák és a hagyomány megkérdőjelezés általi megőrzéséről beszél például, az avantgárd szerzők közül pedig főleg a pályájuk jelentős részében politikailag elkötelezett Brecht, Toller, Becher vagy a francia szürrealisták modelljét, hatását emeli ki.28 A hetvenes évekre az apologetikus megközelítésmód háttérbe szorul Sőni Pál Avantgarde-sugárzás című könyvében29 és egyéb publikációk által lemérhetően.30 Ezek alapján megállapítható, hogy míg fellépésük idején az ötvenes-hatvanas évek fordulójának pályakezdő költői ellenállásba ütköztek, amikor avant- gárd/neoavantgárd technikákkal kísérleteztek, ezek a poétikai eljárások a hetvenes évekre többé-kevésbé legitimmé váltak, és az akkori fiatal szerzők inkább más irányban (értelmiségi sze- repmodelljeiket tekintve, politikailag, illetve az intézményesülés lehetőségei szempontjából) ütköztek ellenállásba. Széles Klára 1974-ben Egy neoavantgarde költő természetrajza címmel közöl tanulmányt a Korunkban Lászlóffy Aladárról, egyben azt a korabeli konszenzust is megjelenítve az írás címében, amely szerint Lászlóffy a neoavantgárd körében értelmezhető és értelmezendő, formai kísérletei, dikciója pedig ameltudom-mi, akkor mi nagyjából csak két dolgot nem tudtunk: hogy mi is az az avantgárd, másrészt pedig, hogy ki az a Tristan Tzara és André Breton, mert ugyebár akkor még a Kosztolányi elvtárs és a Babits elvtárs sem álltak valami jól. Két út állt előttünk: vagy vállaltuk azt, hogy: Igen, igen, mi ezt csináljuk, vagy pedig bevalljuk, hogy műveletlenek vagyunk. Nos, mi ahelyett, hogy beváltottuk volna, dacosan azt mondtuk, hogy mi igenis avantgárdok vagyunk.” „A nemzedék több feldühödés eredményeképpen talált önmagára." Beszélgetés Lászlóffy Aladárral = Vissza a Forrásokhoz, szerk. BaUzs Imre József, Polis, Kolozsvár, 2001,39-40. 28 Az avantgárdról. Méliusz Józseffel beszélget Huszár Sándor= Huszar Sándor, Az író asztalánál, Irodalmi, Bukarest, 1969,237-245. 29 Süni, I. m. 30 Periszkóp. 1925-1926, Antológia, Kriterion, Bukarest, 1980.; Genius-Ú] Genius. 1924-1925, Antológia, Kriterion, Bukarest, 1975.; ilyen viszonyítási pont lehet Király László modem költészettel foglalkozó Utunk-beli rovata is 1971 és 1974 között, ahol mások mellett Apollinaire, Cendrars, Aragon, Éluard, Majakovszkij, a dadaisták, a futuristák és a szürrealisták is rokonszenvező és értő kommentárban részesültek. Kötetben: Király László, Bóják. Kalandozások a modern költészet tájain, Erdélyi Híradó, Kolozsvár, 2008. Szilágyi Domokos művei az avantgárd és neoavantgárd kontextusában / 33
