Palkó Gábor: „Határincidens”. Tanulmányok Szilágyi Domokosról - PIM Studiolo (Budapest, 2016)

Pataky Adrienn: Szilágyi Domokos (négy szonett)-je Vivaldi Négy évszakának tükrében

olykor gyászosabb jellegűek.28 Az F-dúrban írt ősz, mint Bacchus ünnepének évszaka, a legzeneibb, legharmonikusabb évszak, a használt skála hangulatára az előzékenység és a nyugodtság jellemző. „Paraszt ünnepli tánccal, cimbalommal / vidám szüret- jét” - a zene is karakterisztikus témával kezdődik, majd a részeg dülöngélések és komikum ábrázolására kerül sor. Ezután az álom motívuma, majd a vadászat című finálé monumentális tablója zárja a darab e részét.

Vivaldi az apróbb eltérésektől eltekintve alapvetően a gyors- lassú-gyors (A-B-A) ritornellószerű29 szerkezettel, azaz háromtagú, visszatéréses szerkezettel dolgozik minden szonett zenei megfogalmazásakor, ugyanakkor e forma sokszor az eredetinél specifikusabb módon jelenik meg nála. A Négy évszak lassú részei inkább statikus tablók, míg a gyors részek mozgalmasabbak a történések leírása tekintetében: a Tavaszban például egyszerre jelenik meg az alvó pásztor (szólóhegedűvel), a csörgedező patak (zenekari hegedűkkel) és az őrködő pásztorkutya (brácsával, azaz mélyhegedűvel).30 Az E-dúrban született Tavasz hangnemére az öröm, a nevetés zajai jellemzőek.

Míg a Négy évszak zenéje a hangulatok zenei ábrázoló erejével, addig szövege a képiség teremtő erejével játszik: a chiaroscuro elve szerint a sötét és világos élesen elkülönül egymástól, s szerepel a versben a fekete, és a piros, mint a vér és tűz színe is. A Vivaldi-szonettekben a sötét ég A tavaszban tisztul, majd A nyárban a fényes, meleg színű nap után újabb vihar (fényesség, villámlás) várható, Az őszben aztán vadászkürtök és puskák zajonganak a vihar helyett, A télben pedig ismét sötét, fekete felhős vihar jön: itt a kinti sötét, fagy ellentéteként értelmező28 Az egyes hangnemek karakterének affektivitása Christian Schubart Ideen zu einer Aesthetik der Tonkunst (1806) című művének leírásaiban is megtalálható. Ennek egy kivonata érhető itt el Steblin Rita fordításában (History of Key Characteristics in the 18th and Early 19th Centuries, UMI Research Press, 1983): http://www.wmich.edu/rnus- theo/courses/keys.html. A következőkben erre utalok a hangnemek kapcsán.

29 Olasz eredetű strófaforma: három sorból áll, a-x-a rímképlettel.

30 Michael Talbot, Olasz barokk mesterek, Editio musica, Budapest, 1990,108-110.

Szilágyi Domokos (négy szonett)-]e Vivaldi Négy évszakáriák tükrében / 159