Palkó Gábor: „Határincidens”. Tanulmányok Szilágyi Domokosról - PIM Studiolo (Budapest, 2016)

Takács Miklós: T. S. Eliot- és Walt Whitman-hatások Szilágyi Domokos költészetében

megkérdőjelezni. Először Cs. Gyímesi Éva volt az, aki a Haláltánc- szvit idézettechnikájánál Eliotot csak formai előzménynek tartja, funkciójában szerinte inkább Esterházyval rokon.6 Ez azért vitatható, mert állítható éppen az, hogy Szilágyi a posztmodern előfutára, de ez meglehetősen nagy horderejű kijelentés, és Cs. Gyímesi monográfiájában egyáltalán nem próbálja meg ezt máshol is alátámasztani, az Esterházy-párhuzam csak egy egyszeri, elejtett megjegyzés marad. Ez az idézéstechnika tehát sokkal inkább Eliotra mutat vissza, mint előre, például Esterházy felé. Pécsi Györgyi éppen visszafelé tekintve jegyzi meg önkritikusan, hogy hiába gondoltaúgymindenki(ő is), hogy aHa/á/tánc-szvitjegyzetei T. S. Eliot-hatást mutatnak, valójában sokkal korábbra tehető ennek a technikának a megjelenése, hiszen „már [...] 1961-ben lábjegyzeteli a Bájzenget-koszorút, miközben a költemény semmilyen modern poétikai hatásról nem árulkodik, a legkevésbé Eliotéról.”7 Ám közelebbről megnézve, a Bájzenget-koszorú tizennégy jegyzetének többsége pusztán növény- vagy állatfajok latin nevének megadása (vagy fordítva), a többi pedig magyarázó lábjegyzet, melyek tehát egyáltalán nem szöveghelyek megjelölésére szolgálnak, mint az Átokföldjénél, vagy éppen a Haláltánc- szvit esetében.

Ott már a jegyzetek ugyanis nagyon hasonlítanak az elioti jegyzetekre, és nemcsak formájukban, hanem tartalmukban is, tehát főként biblikus és Shakespeare-drámákból vett idézetek találhatók szép számmal. Az első idézet (mintegy hommage-ként) pedig a Gerontion című Eliot-vers mottója, Shakespeare Szeget szeggel című darabjából („Thou hast nor youth nor age”), ráadásul forrásként csak Eliotot tünteti fel, Shakespeare-t már nem.

6 Cs. Gyímesi Éva, Álom és értelem. Szilágyi Domokos lírai létértelmezése, Kriterion, Bukarest, 1990,161.

7 Pécsi Györgyi, A hosszúversek Szilágyi Domokos korai költészetében, Űj Hegyvidék 2008/1-4., 188-194,193.

T. S. Eliot- és Walt Whitman-hatások Szilágyi Domokos költészetében / 101