Palkó Gábor: „Határincidens”. Tanulmányok Szilágyi Domokosról - PIM Studiolo (Budapest, 2016)

Takács Miklós: T. S. Eliot- és Walt Whitman-hatások Szilágyi Domokos költészetében

vett részt, mégis - az eddigi szakirodalommal összhangban azt mondhatjuk - megtermékenyítő hatással volt rá, különösen szembetűnő ez a Búcsú a trópusoktól (1969) című kötetnél. A versgyűjtemény hat verse nagyjából akkor készülhetett, mint amikor a Séták Mr. Eliot körül című 1968-as szöveg, amelyet a készülő válogatás beharangozójának szánt. Számunkra most az a legérdekesebb ebből az írásból, hogy magyarázatot ad a nagyobb volumenű Eliot- fordítás elmaradására: „Közhely, hogy a műfordítás a világ legreménytelenebb foglalkozása. A legtöbb költőt nem lehet fordítani; Eliotot, hitem szerint: nem szabad.”3 Hasonló reménytelenségről számol be a jegyzetek bevezetőjében is: „Eliot verseit jegyzetelni szinte reménytelen vállalkozás”.4 Ezért csak az Átokföldjéhez ír jegyzeteket, melyeket vegyít Eliot eredeti jegyzeteivel, illetve gyakorta csak kiegészíti azokat a más szövegből vett idézetek magyar fordításával, a citátumokat esetleg az eredetinél is hosszabban közli. Emellett ritkábban a csakis általa felfedezett bibliai allúziók pontos helyét és a Károli-féle fordítását adja meg. Sok egyéb magyarázatot is ad, például angliai helyszínek kapcsán, ám ezeket átvehette az angol kiadásokból is - egy-két helyen ír pár soros elemzéseket is, de ezek a legritkábbak.

Az Átokföldje lábjegyzetelése eklatáns példája annak, hogy mennyire másképpen állt ez a szöveg az őt megelőző hagyományokhoz, s ez a szokatlan attitűd maga is „évtizedekig megkerülhetetlen tradícióvá vált”.5 Ez az újszerű magatartásforma leginkább a Búcsú a trópusoktól nyitóversében található meg, a Haláltánc-szvitben. Ez a nyilvánvaló kapcsolat szinte közhellyé vált a szakirodalomban, talán ezért is próbálták meg többen is

3 Szilagyi Domokos, Séta Mr. Eliot körül - A költő (régi és új) életei. Szilágyi Domokos (1938-1976), szerk. Kantor Lajos, Kriterion, Kolozsvár, 2008, 17-20., 19. (Eredetileg: Korunk, 1968/3., 345-348.)

4 T. S. Euot legszebb versei, 12 5.

5 Kappanyos András, Kétséges egység. Az Átokföldje, és amit tehetünk vele, Janus/ Osiris-Balassi, Budapest, 2001,25.

100 / Takács Miklós