Lőrincz Csongor: „Nincs vége. Ez a befejezés”. Tanulmányok Esterházy Péterről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Görözdi Judlt: „...múltat fabrikálni...". Történelemnarratívák Esterházy Péter Harmonia ccelestis és Egyszerű történet vessző száz oldal - a kardozós változat című regényeiben

a kollektív emlékezet alakításában. Ez a tézis több kérdéskört is magába foglal, amelyeket a történeti diskurzussal foglalkozó tanulmányok alaposan tárgyaltak, s amelyeket itt csak röviden próbálok felidézni.

Az egyik ilyen kérdéskör a históriai tárgyra vonatkozik. Amennyiben a történelmi regényt a múlt artikulálásának formájaként értjük, hangsúlyossá válik, hogy benne a történelmi anyag feldolgozott formában jelenik meg, hogy a feldolgozás módját nyelvi, irodalmi és narratív törvényszerűségek befolyásolják, és hogy a feldolgozás eredményeként egyfajta (fikciós) konstrukció jön létre, amely másodlagosan kapcsolódik a történelemhez mint olyanhoz.

A történelmi anyag feldolgozása a műfajt a történetíráshoz köti,3 amelyről tulajdonképpen levált, s noha a történetírás a tudományosság jegyében a tiszta tárgyszerűség, illetve a verifikálhatóság útján haladt, a 20. század utolsó negyedében, például Hayden White történetfilozófus munkássága nyomán, újra kidomborodtak irodalmi, a regénnyel rokon jegyei.4 A historiográfiai elbeszélésnek a történelmi tudat gondolati műveleteként való felfogása indította el a történeti szövegek narratív vizsgálatát. White a narratívát egyenesen univerzális metakódnak tartja, amely jelentésstruktúrával látja el az emberi tapasztalatot.5 így a narratíva a történeti reprezentáció formájaként tételeződik, amelyben a tények a cselekményesítés (emp- lotment) révén meghatározott cselekményszerkezetek alkotórésze3 Vö. Szegedy-Maszák Mihály, A történelmi regény létezési módja, Jelen a múltban, múlt a jelenben, Kallígram Pozsony, 2016, 56-81.

4 Vö. Kisantal Tamás, A történetírásban újabban meghonosodott fordulatról = Narratívak 8. Elbeszélés, kultúra, történelem, szerk. Uű„ Kijárat, Budapest, 2009, 9-31.

5 Hayden White, A narrativitás értéke a valóság megjelenítésében, ford. Braun Róbert = Uő., A történelem terhe, szerk. Braun Róbert, Kijárat, Budapest, 1997, 103-142, 103-104. Érdekes összefüggés, hogy a pszichológia hasonló következtetésekre jut pl. Jerome Bruner kutatásaiban, s a narratív gondolkodást a paradigmatikus, illetve logikai-tudományos mellett a gondolkodás sajátos változatának tekinti. Vö. László János, Naratívna psychológia - vedecké skúmanie indiviuálnej a skupinovej identity, World Literature Studies 3 (2011/2.), 3-18.

258 / Görözdi Judit