Lőrincz Csongor: „Nincs vége. Ez a befejezés”. Tanulmányok Esterházy Péterről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Előszó

Jelen kötet alapja az ELTE BTK Magyar Irodalom- és Kultúra­tudományi Intézetének, valamint a Petőfi Irodalmi Múzeumnak a rendezésében megvalósult tudományos tanácskozás, melyre 2017. október 26-27-én került sor. A konferencia célja - az íróra való emlé­kezésen túl - az volt, hogy Esterházy prózájának befogadástörténete új, komplex olvasatokkal gazdagodjon és rétegződjék. Az Esterhá- zy-féle „graciőz komolyság", a prózai szólamvezetés összetettsége, korábbi műfaji minták, elbeszélői technikák és szemléleti aspektu­saik újraírása, a művek szövegközi pályái és rejtekútjai feltárják az olyan, a mai napig újabb és újabb értelmezői kihívásokkal szolgáló szövegekben meglévő komoly potenciált, mint a Fancsikó és Pinta, a Termelési-regény, a Függő, az Egyszerű történet vessző száz oldal - a kardozós, valamint a Márk-változat, vagy éppen a Hasnyálmirigynapló. Esterházynak ugyanakkor a közéleti írásai is hasonlóságot mutatnak a prózai munkák poétikájával, nyelvi igényével, ezért ezek sem füg­getleníthetek az életműtől, mint ahogyan a futballról írott alkalmi, ám könyvvé összeálló szövegek is szerves részét képezik az Ester- házy-univerzumnak. E textuális világ egyszerre beszédes, ugyanak­kor a hallgatás alakzatait is színre viszi: az újabb szempontok arra is lehetőséget nyújtanak, hogy a csend, a hallgatás, az elhallgatás és a beszéd szólamának dinamikus kölcsönhatásait, együttmozgását számba vegyük az életmű értelmezésekor. További kihívásokat je­lent annak mérlegelése, miként vannak jelen, beszélnek együtt e szö­veguniverzumban a magyar irodalomtörténeti hagyomány jelentős szövegrétegei, művei, alkotói - mint ahogy az is, milyen regionális, európai és világirodalmi kapcsolatok, párhuzamok, párbeszédek fejt- hetők fel összehasonlító módon Esterházy művében és annak külön­böző kontextusaiban. Mint minden jelentős alkotói oeuvre, Esterházy Péteré is egyszer­re provokálja ki az őt szóra bírni igyekvő és az irodalommal szembe­menő olvasatokat. Az ő életműve mutatja ugyanakkor talán a leg­világosabban ma, hogy irodalmi tevékenysége és nyelvművészete 8/

Next

/
Oldalképek
Tartalom