Lőrincz Csongor: „Nincs vége. Ez a befejezés”. Tanulmányok Esterházy Péterről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Tolcsvai Nagy Gábor: Testben létezés, átlényegülés, kinyilatkoztatás. Beszédmód a Márk-változatban

spektíváját és konstruálási módjait hozza játékba. ,,[A]z ima az ember rá hagyatkozása saját lényegének transzcendenciájára, a totális meg- szólítottságának az elfogadása".5 A Márk-változatban az ima Istenhez fordulás, a kegyelem keresése a jó és a szeretet keresésével és a bűn azonosításának állandó megkísérlésével az előzőekben jellemzett nyelvi közegen jön át látszólag monologikusan, valójában dialogiku- san, a környezethez e világi közegben. Istenhez a transzcendensen keresztül fordulva. Ezáltal a beszéd hangsúlyosan a végesben, a vé­ges perspektívájában helyezi el a végtelenre való rákérdezést. Ekképp az a sejtés vagy fölismerés mozgatja a Márk-változat gyermekének beszédét (állítás vagy kérdés formájában), amely sze­rint az ember lényegéhez tartozik az a lehetőség, hogy megismer­je Istent, hogy az ember fogékony a kinyilatkoztatásra,6 7 8 az ember­re mindig vonatkozik Isten általános üdvözítő akarata: „Ez a kezdet. Imádkozni hamarabb tudtam, mint beszélni. De titokban mind a kettőt.'* Ez maga a történet: a beszéd, vagyis a belső beszéd, a magánbeszéd, amely a maga tudatlanságában (értsd ártatlanságában) az egyetlen lehetséges külső instanciához fordul, Istenhez. Ezért nem történetet be­szél el a Márk-változat, az ilyen értelmezés csak felszíni interpretáció. A történet az ima története, az Istenhez fordulás folyamata. Ennek a folyamatos imabeszédnek, pontosabban imacselekvésnek ese­ményszerkezete van, és önreflexiók tartoznak hozzá. Az imatevékenység egyik keretező tényezője a belső beszéd természete, a hangos beszéd nélküli Istenhez fordulás legbelső jel­legének hitelessége, a monológban visszakérdezve. Már a Kardozós változatban ez olvasható: „Uram, miért kellenek szavak az imádko­záshoz?"9 Majd a Márk-változatban az Istenhez fordulás, valójában az 6 Karl Rahner - Herbert Vorgrimler, Teológiai kisszótár, Szent István Társulat, Buda­pest, 290. 7 Uo„ 30. 8 Esterházy Péter, Egyszerű történet vessző száz oldal - a Márk-változat, Magvető, Bu­dapest, 2014,1. Az oldalszámokat a továbbiakban a főszövegben, zárójelben adom meg, és erre a kiadásra vonatkoznak. 9 Esterházy Péter, Egyszerű történet vessző száz oldal - a kardozós változat, Magvető, Budapest, 2013,139. Testben létezés, átlényegülés, kinyilatkoztatás / 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom