Lőrincz Csongor: „Nincs vége. Ez a befejezés”. Tanulmányok Esterházy Péterről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Lőrincz Csongor: „nem valaminek a hiányát akartam evvel jelölni". A hallgatás alakzatai Esterházy Péter korai prózájában

náció, akár parazitizmus alapján gondolhatok el.9 A modernségre jellemző temporalizáció a hallgatásra is kiterjed: ennek időbelisége konstitutíwá lesz, „a hallgatás ideje" mindkét birtokviszonyban szerepet játszik a korszak irodalmi episztéméjében.10 11 Gottfried Benn ebben a tekintetben különösen beszédes című verse, az Immer schweigender (1929)” a hallgatást mint intenzitást (temporális értelemben is) engedi érteni, a hallgatás nyelvben (nem egyszerűen a nyelvet tagadó) fokozódó jelenléteként vagy akár erejeként, legalábbis erősségi fokaként. Ezt a hallgatást a lírai én (aposztrofikus) szólama inkább elszenvedi (akár a költői kérdést Benn más költeményeiben, „nevezetesen a válasz elmaradásának elszenvedése gyanánt"),12 mintsem végrehajtja azt (vagyis a nem-cselekvés dimenziója itt is mérvadó). A hallgatás mintegy a lírai nyelvi esemény korrelátumává válik, és „idejének" kétféle birtokos értelme (időpontja és/vagy tartama) már nem különböztethetők meg egymástól. Ez a nem-megkülönböztet- hetőség a nyelv mediális, irodalmi módon intenzifikált vagy megidézett teljesítménye lehet.

Az elbeszélő prózában pl. Virginia Woolf regénye, a Between the Acts (1941) a hallgatásfenomén irodalmi-narratív analízisének szenteli magát, mintegy Eliot híres sorának - „Words, after speech, reach / Into the silence." (Four Quartets) - narrativizálásaként, ahol a hallgatás virtualitása, a hallgatás mint virtualitás nyer értelmezést (egyfajta potenciális visszhang módján), többek között sajátos ígéretjelleg indexeként. A regény a hallgatás gazdagon részletezett szcenográfiáit

9 Német nyelvterületen eddig egyetlen történeti-műelemző monográfia áll rendelkezésre a 18-20. század irodalmának hallgatásalakzatairól, Christiaan L. Hart- Nibbrig, Die Rhetorik des Schweigens. Versuch über den Schatten literarischer Rede, Frankfurt a.M., 1981.

10 A hallgatás (és beszélés) idejéhez mint bibliai alakzathoz lásd Jürgen Ebach, Beredtes Schweigen. Exegetisch-literarische Beobachtungen zu einer Kommunikationsform in biblischen Texten, Gütersloh, 2014. Lásd még utóbb a Stille Tropen: zur Rhetorik und Grammatik des Schweigens című tanulmánykötetet (szerk. Hartmut von Sass), Freiburg, 2013., ebben: Hartmut von Sass, Topographien des Schweigens. Eine einleitende Orientierung, 27-28.

11 Hajnal Gábor fordításában: „Egyre némább", Márton Lászlóéban: „Mind hallgatagabb".

12 Vö. Corona Schmiele, Die lyrische Frage bei Gottfried Benn, Frankfurt a.M. (etc.), 1985, 50, 72,108.

nem valaminek a hiányát akartam evvel jelölni" / 39