Lőrincz Csongor: „Nincs vége. Ez a befejezés”. Tanulmányok Esterházy Péterről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Görözdi Judlt: „...múltat fabrikálni...". Történelemnarratívák Esterházy Péter Harmonia ccelestis és Egyszerű történet vessző száz oldal - a kardozós változat című regényeiben

kevesebbet nem követelni tőle, mint amennyit egy regény tud adni (mindent).40 A vezekényi történethez még egy ízben tér vissza a regény a Máso­dik könyv ben, amikor is az eseményt a kulturális emlékezetbe tagozó szimbolikus jelentéseken kívüli összefüggések kerülnek kiemelésre, amelyek - a kommunikatív emlékezetnek megfelelően - a családi tör­ténet szempontjából idézik fel a történteket: „Elhunyt »a szép groff«, László, a 17 éves Pálra szakadt a birodalom, s körben a cápák, hogy lecsapjanak a koncra, Nádasdy sógortól az udvarig."41 Tehát az Esterházyak históriájából származó történet, amelyet Assmann elméletének keretében megalapozó történetként fogtam fel, a regény teljes szövegén végighúzódik. Egyfajta vonatkozási tör­ténetet képez, amire a narráció csupán utal mint ismert és jelenté­se szempontjából egyértelmű eseményre. Mindeközben a nemzeti vagy dinasztikus kulturális emlékezetben állandósult konnotációi- ra a szöveg nem hivatkozik, azokat vagy figyelmen kívül hagyja, vagy a csatát leíró részben ironikusan idézi fel. A megalapozó történet szétírása egyben az eljárás szövegbeli funkcióját is mutatja: a törté­nelmi narratíva állandósult szövetét szaggatja, és megbontja a je­lentésstruktúrát mint azt a keretet, amely az esemény szimbolikus érvényét hivatott biztosítani a kulturális emlékezetben. A kulturális emlékezetben őrzött történelmi anyag szövegbeli fel­dolgozásának következő jellegzetes eljárásaként az átírást említem. Az elbeszélés gyakran hivatkozik történelmi referenciákra, magukat az esményeket azonban nem tárgyalja, csupán felidézi, de olyan szemszögből, amely nem föltétlenül egyezik a nemzeti történelmi elbeszélés aspektusaival. (Például a Rákóczi-szabadságharcról a re­gény jórészt a bukásával kapcsolatban szól.)42 Az átírás összefügg 40 Uo„ 330-331. 41 Uo„ 425. 42 Pontosabban az elárulásával kapcsolatban: „Apám pedig megegyezett a bécsi ud­var megbízottjával, Pálffyjánossal, elfogadta a békepontokat, és előkészítette a ku­ruc sereg fegyvereinek letételét." [Uo„ 29) Az elbeszélő az apa figuráján keresztül az „áruló" Károlyi Sándorral azonosul, egy másik magyar történelmi dinasztia tagjával. 270 / Görözdi Judit

Next

/
Oldalképek
Tartalom