Lőrincz Csongor: „Nincs vége. Ez a befejezés”. Tanulmányok Esterházy Péterről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Görözdi Judlt: „...múltat fabrikálni...". Történelemnarratívák Esterházy Péter Harmonia ccelestis és Egyszerű történet vessző száz oldal - a kardozós változat című regényeiben

emlékezés/felidézés művelete, amely a narratíva időstruktúráját is szervezi, és személyes elbeszélőhöz kötődik. Bényei Tamás a jelenséget a múlthoz való viszony kulturális változásához fűzi, arra jutva, hogy míg a mimetikus történelmi regény múlt iránti felelőssége a történeti hitelességben gyökerezett, addig a posztmodern műfajváltozatban „az én radikális kérdőre vonása" a tét, és a múlthoz, emlékezéshez, történelemhez való viszony affektiv töltést kap (gyász, nosztalgia, áttételesség, stb.).u A hangúly itt tehát nem a múlt rekonstruálásán van, hanem az identitás megkonstruálásán.

A nemzeti identitás megképzésének/formálásának funkciójával a történelmi regény műfaja a többi közép-európai irodalmakhoz hasonlóan a magyar irodalomban is a kezdetektől összefonódott. „Ha a regény kulturális munkája az egyén és a közösség közötti közvetítés, akkor a történelmi regényé az egyéni identitás és a kollektív emlékezet közötti közvetítés [...], vagyis a referenciális/ábrázoló funkciót a kezdetektől fogva erős performatív funkció egészítette ki, a közösség »életre mesélésének« a feladata."14 15 A történelemfelfogásunk (-konstrukciónk) mindenkori meghatározottságaival kapcsolatos kérdésre a szociálpszichológia és a kultúratudomány (Jan Assmann) kínál egybecsengő választ, amely a történelmi elbeszélések kollektívidentitás-összefüggéseit veszi górcső alá, és a kollektív emlékezet (Maurice Halbwachs) szerepét emeli ki. ,,[A] szociális identitást a kollektív emlékezet tölti fel tartalommal - írja László János Történelemtörtén etek című szociálpszichológiai könyvében, amely történelmi regényeket is elemez. - Lehetővé teszi a csoporttagoknak, hogy felismerjék [...], a csoportjuknak múltja, története van, ami a jövőben is folytatódik",16 más csoportokkal szembeni önmeghatározásra ad lehetőséget, valamint mintát kínál a jelenbeli kihívásokkal való megküzdéshez. A narratív elrendezés mikéntje egyben a múlt eseménye14 Bényei Tamás, Történelem és emlékezés a kortárs történelmi regényekben, Alföld 56. (2005/3.), 37-47.

15 Uo„ 38.

16 László János, Történelemtörténetek. Bevezetés a narratív szociálpszichológiába, Akadémiai, Budapest, 2012, 94.

„..múltat fabrikálni..." / 261