Lőrincz Csongor: „Nincs vége. Ez a befejezés”. Tanulmányok Esterházy Péterről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Kulcsár Szabó Ernő: „Graciőz" kötetlenség. Szólam és írhatóság Esterházy prózájában

geinek eltéveszthetetlen hangnemét meglepő mód(?) éppen hogy olyan francia stílfogalmak, mint a la finesse, la noblesse, la politesse jelölik a legpontosabban, amelyek kevésbé sajátjai az allegorizáló és dekoratív barokk nyelvi alakzatainak. Az aposztrofikus,20 citációs,21 asszertív,22 kommentáló23 vagy csupán konstatív közbevetésekkel meg-megszakított előadásmód „szeszélyes" kötetlensége sokkal inkább arra a játékos, könnyedebb és kifinomultabb regisztermozgású style rocaille-ra emlékeztet, amelynek cizellált és légies graciozitá- sa a bájos közelnézeti irónia bensőségét, a nem-cinikus „elkomolyta- lanítás" játékos, nem frivol, de „arisztokratikus" fesztelenségű effektusait hívja elő.

Mikszáth eljárásaira ugyanakkor az elbeszélés hangolása és a szólamvezetés szempontjából alighanem a könnyed, játékos hangfekvésnek az értékhangsúlyokkal való kifogástalan illeszkedése emlékeztet a leginkább. Legalábbis ahol egyaránt a záró moduláció váratlan poentírozása módosítja a szöveg addig megképződött, prospektiv jelentéshorizontjait. A Termelési-regény egy másik - példázato- san is olvasható - epizódja „két ritka durva csapat találkozását" idézi annak keresetlen nyelvi valóságában:

„Jössz te még a darálóba!" „Nyuszi vagy te, nagyfőnök - lehelte ő a hátvéd-fiú felé -, azért állítottak ide! Hogy menjek a darálóba!" A kisgyerek a Kishalál volt, a gyilkosok fajtájából való hátvéd, csak még fiatal. „A bátyja jó zsugás, a Nagyhalál." Hogy utálta a mester a Nagyhalált!

Ha tudna ő gyűlölni, gyűlölné. A Kishalál egész közel hajolt a híres archoz. „Jöttök ti még megint hozzánk, nagyorrú,

20 „»Látja, barátom, olyan ez a mondat - én csináltam! mint a szivárvány. Szép kétszínű.«" Esterházy, Termelési-regény, 138.

21 „A sanyarú gyermekkor edzette a mestert oly keménnyé, hogy a mai selymes időkben is lenni tud, mint a szikla. Tu es Petrus, mint már jeleztem... Bár a kis családi tokácska..." Uo., 240.

22 „Már javuló tendenciában élt a mester a családi körben (»Kör: poharak nyoma eszpresszók ragacsos asztalain. Definíció.«)." Uo., 240.

23 ,,»A világ a kezemre játszik.« (A körmei! Botrány!)" Uo., 228.

Graciőz" kötetlenség. Szólam és írhatóság Esterházy prózájában / 25