Lőrincz Csongor: „Nincs vége. Ez a befejezés”. Tanulmányok Esterházy Péterről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Gintu Tibor: A Harmonia ccelestis az anekdotikus elbeszélői hagyomány kontextusában

is megtapsoltak volna. Te, kedves barátom, egy sikerült beszéded, merész akciód után hazajössz, és mit látsz. - Megint fitymálva körbepillantott. - Látod tucatjával a rád vonatkozó díszek s elismerések eme sok okmányát, így aligha kételkedhetel lépéseid helyességében, tartósságában. - Nagypapa látta, hogy Gömbös nem figyel, de mondta tovább, jólesett őszintén beszélnie. - Amit te nem tudsz, és ez tartott messzibb minket egymástól, hogy más a történelmi felelősség érzete és más az egyéni siker múló tömjénfüstje. Ezek bizony másként hatnak az emberre.

Ha - mosolyodott el nagyapám - meg tudod őket különböztetni egymástól!'5

Ez a nem-individualista perspektíva természetesen nem azonos a modernitást, illetve a romantikát megelőző kollektív vagy testületi identitás-meghatározásokkal. A személyest, a familiárist és a kollektivet összekötő történelemszemlélet, amely fiktív, valós vagy autofik- tív töredékekben mutatkozik meg, bátran felfogható az anekdotikus történelemszemlélet újszerű változatának. Nem tekinthető anekdo- tikusnak abban a hagyományos, s minden bizonnyal korszerűtlennek nevezhető értelemben, amely anekdotikus történelemszemléleten a szivárványos és megnyugtató öncsalás mentalitását érti. Ezt a szemléletmódot a regény szövege látványosan elutasítja: „Gyermekség az ilyen, gyermek az ilyen ország, az mindmáig, mert álmait nem képes nappalaival egybeboronálni, múltját jelenével, nem talál átjárást a vereségeiből a győzelmeibe és fordítva. Duzzog is, miként a gyermek."15 16 17

Az anekdotikusság és a regény elbeszéléspoétikai sajátosságai között abban a tekintetben is összefüggés mutatkozik, hogy a szöveg átjárhatóvá teszi fiktív és valós határait.17 Ez a fellazítás az anekdota

15 Esterházy, Harmónia..., 504.

16L/0., 58.

17 „Ahogy az »Első könyv«-ben »történeti tények« zavarták a kitaláltságot, úgy a »Második«-ban vélhetően a képzelet szüleményei - például »húgunk« szerepelA Harmonia ccelestis az anekdotikus elbeszélői hagyomány kontextusában / 225