Lőrincz Csongor: „Nincs vége. Ez a befejezés”. Tanulmányok Esterházy Péterről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Tátrai Szilárd: „a mondat múlatja immár az időt." A műfaji sémák működése Esterházy Péter Esti című regényében

Esti-mondat fontos műfaji jellemzője, hogy nem általában a világjelenségeire (dolgaira és eseményeire) reflektál, hanem magára a nyelvre, annak dolgaira és eseményeire, ahogy a fentebb idézett rész második mondata szemlélteti is ezt (lásd még például: „Akcióim, lám, mondatok").45 Az Esti-mondat tehát az olvasó metapragmatikai tudatosságára, a nyelvi tevékenységhez, illetve az annak közegében zajló dinamikus jelentésképzéshez való reflexív viszonyulásra számít, illetve azt hívja elő a figyelmet a nyelvi tevékenység különböző aspektusaira irányító metapragmatikai jelzésekkel (árulkodó, hogy az Esti szövegében az ilyen jelzésként funkcionáló mondat kifejezés kilencvenszer fordul elő).46

A nyelvi tevékenységhez való reflexív viszonyulás azonban nem azonos a metapragmatikai jelzések alkalmazásával: „Tervek. Kizárólag komolytalan, nem, komoly és komolytalan dolgokról a megszólalás teljes komolyságával, ironikus méltóságával."47 Az Fst/'-mondat további műfaji jellemzője, hogy nem kíván olyan stabil kiindulópontokat (értékelési centrumokat) kijelölni, ahonnan morális ítéletek tehetők. Jellemzi az értékelő viszonyulás, de az az irónia távolító-relativizáló kiindulópontját juttatja érvényre. Az irónia ebben az értelmezésben egy nyelvileg kifejtett és így valamilyen kiindulópontból megkonstruált reprezentáció felülírása egy olyan - inkább implicit, mint explicitté tett - kiindulópontból, amely megkérdőjelezi, de legalábbis relativi- zálja az adott reprezentációhoz kapcsolódó kiindulópont (perspektíva) értelmezés- és értékelésbeli megfelelőségét a résztvevők által feldolgozott kontextuális körülmények között.48

Az fst/'-mondatok harmadik lényegi jellemzője a rekontextualizáció, hiszen a folyamatos újraértelmezhetőség lehetőségét, illetve igényét testesítik meg. A kontextualizáció a relevánsnak tűnő háttérismeretek mozgósítása a diskurzus folyamatában.49 Ennek keretében a befogadók esetenként rákényszerülhetnek arra is, hogy akár jelentősen módosít45 Uo„ 333.

46 A metapragmatikai tudatosságról lásd Tátrai, Bevezetés a pragmatikába, 119-125.

47 Esterházy, /. m., 400.

48 Az irónia részletes fogalomértelmezéséhez lásd Tátrai, Pragmatika, 1053-1058.

49 A kontextus fogalmához lásd Uo., 927-952.

214 / Tátrai Szilárd