Lőrincz Csongor: „Nincs vége. Ez a befejezés”. Tanulmányok Esterházy Péterről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Tátrai Szilárd: „a mondat múlatja immár az időt." A műfaji sémák működése Esterházy Péter Esti című regényében

alapjául szolgál.16 A több megnyilatkozást tartalmazó, ún. dialogikus diskurzusok és az egy megnyilatkozásból álló ún. monologikus diskurzusok - további jellegadó tulajdonságokkal (szóbeliség-írásbeliség, közvetlenség-közvetettség, spontaneitás-tervezettség, műfaji kodifikálatlanság-kodifikáltság) jellemezhető - protodiskurzusokként funkcionálnak. Előbbire a mindennapi beszélgetések, utóbbira az irodalmi (szépirodalmi, tudományos, hivatalos, publicisztikai) szövegek szolgáltatnak prototipikus példákat. A bahtyini teória szerint mindazonáltal a befogadóra történő beállítódás, az így értett „dialogicitás" a megnyilatkozás jellegadó ismérve, legyen szó akár egy társalgás egy fordulójáról, akár egy regényről. Ennélfogva az egy megnyilatkozásból álló irodalmi szövegek is a megértés válaszára számítanak a másik résztvevődtől, azaz feltételezik a közös figyelem működését. E közös figyelem a műfaji sémák aktiválásában is megmutatkozik.

Az Esti mint nem prototipikus regény: a műfaji séma rekonfigurációja

Az Esti sokrétű és szoros intertextuális kapcsolatot alakít ki Kosztolányi Esti Kornél\áva\, amelynek lényegi összetevője a műfajiság prob- lematizálása.

„Egy fiatalember ment a sötét utcán, feltűrt gallérral.” Ez én vagyok, idézőjelek közt, én vagyok az én útirajzom, regényes életrajzom (melyben arról is számot adok, hogy a hős hányszor halt meg álmában), maradok töredék. Füzér.17

Az Esti elejéről származó idézetben szereplő töredék és füzér - mint aműfajiságra reflektáló, és a figyelmet, az értelmezést ezáltal orientáló

16 Vö. Tolcsvai Nagy, Topik és szövegtípus = Szöveg szövegtípus, nyelvtan, szerk. Tátrai - Tolcsvai Nagy, Tinta, Budapest, 2008,41-48; Tátrai, Bevezetés a pragmatikába, 74-80.

17 Esterházy Péter, Esti, Magvető, Budapest, 2010, 8.

204 / Tátrai Szilárd