Lőrincz Csongor: „Nincs vége. Ez a befejezés”. Tanulmányok Esterházy Péterről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Bartal Mária: „Ritmusos szünet." A betegség reprezentációi Esterházy Péter Hasnyálmirigynapló és A bűnös című köteteiben

„A halál (meghalás) végül is egy közhely."'7 Ahelyett, hogy mások kezébe vagy szájába helyezné tanúságát, az elbeszélő tehát anyagot tesz le. A Hasnyálmirigynapló elbeszélője kivételes módszerességgel jelzi, ha éppen Brodkey szövegének német fordítását olvassa és írja újra, lineárisan halad a halálnaplóban, fordítási műveletet hajt végre, amely szinte egész könyvét végigkíséri: közel negyven alkalommal idéz egyenesen vagy szabad függő beszédben az amerikai író szövegéből. A tanulmány keretein belül nincs lehetőség a módszeres összehasonlító elemzés bemutatására, itt röviden a vizsgálat eredményeit szeretném összegezni. A Brodkey-szövegrészletek újraírása során az elbeszélői nézőpont rétegződését figyelhetjük meg: az Esterházy és Brodkey szövegében domináns E/1. személyű, korlátozott tudású narrátor közvetítővé, tolmáccsá, tanúvá, értelmezővé válik. Jól érzékelteti az újraírás összetett műveletét, ha a korábban említett szövegrészt összeolvassuk a megfelelő angol részlettel:

Brodkey: Az igazság elhallgatását, feltűnt, tapintatnak szokás nevezni. És még (szakmailag!) érdekesen tovább, hogy ahhoz, hogy az apjáról kevésbé szégyenlősen tudjon mesélni, változtatni kell az írása módján. A valóságos életemben a homoszexualitással kísérleteztem, hogy megtörjem a büszkeségem, hogy (vagy: és ezáltal?) magamat nyitottá tegyem a történet számára. Hm, értem én ezt? Majdnem.

A majdnem-értés nem-értés.'8

That truth is a form of caress. [...] To tell a little of the story about me and my father less shyly, I would have to change the way I write. In real life, I experimented with 17 18

17 „And then, lying in that room, I saw it differently: after all, death - and AIDS - are a commonplace." Uo., 9.

Lásd még: „But it was a hospital room, and I was dying, and I didn't have many private emotions." Uo., 33. „De ez kórházi szoba volt, és haldokoltam, és nem sok intim/privát érzésem volt."

18 EsTERHfev, Hasnyálmirigynapló, 105-106.

Ritmusos szünet." / 135