Lőrincz Csongor: „Nincs vége. Ez a befejezés”. Tanulmányok Esterházy Péterről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Bartal Mária: „Ritmusos szünet." A betegség reprezentációi Esterházy Péter Hasnyálmirigynapló és A bűnös című köteteiben

terminológiájával élve tehát autopatográfia.6 Míg az autobiografikus műfajok esetében a szövegkohéziót mindenekelőtt az egyes szám első személyű elbeszélő mint vonatkoztatási pont teremti meg úgy, hogy az elbeszélt identitást narratív műveletsor hozza létre, addig az autopatográfia az elbeszélő önazonosságáért, hangjáért, annak folytonosságáért folytatott harc, amely egyszersmind a hang megszakításának, szaggatottságának, kísérleti jellegének nyoma. Az elbeszélő betegsége és gyengülése a szöveg egészének működésmódját meghatározza. Esterházy korábbi szövegeihez hasonlóan igen magas a szöveg metanarratív részleteinek száma, az elbeszélő inkább olvasóként, mint íróként artikulálódik, akinek visszatérő témája a szövegeken végzett, intertextuális térbe helyezett munka. Már a második bekezdés szokatlan pontossággal jelöli ki forrásait: „De- vecseri könyvét is meg kell néznem. A hasfelmetszés előnyei. Tegnap keresgéltem, de nem találtam. Talán Herrndorf, neki is van egy ilyen haldoklós könyve. És Brodkey-t. Harold Brodkey: Die Geschichte meines Todes",7 amely a későbbiek folyamán kiegészül többek között a Kosztolányi betegségének és haldoklásának dokumentumait közlő Kalligram-kiadással és a Márk-változat párhuzamosan készülő német fordításával.

Angolszász nyelvterületen a kilencvenes évektől kezdődően ugrásszerűen megnőtt az autopatográfiák száma. E szövegek tipizálására, interdiszciplináris, összehasonlító kultúratudományi vizsgálatára számos kísérlet született.8 Az amerikai és brit szövegek

6 G. Thomas Couser, Autopathography. Women, Illness, and Lifewriting = On the Literary Nonfiction of Nancy Mairs. A Critical Antology, szerk. Merri Lisa Johnson - Susannah B. Mintz, Palgrave Macmillan, New York, 2011,133-144.

7 Esterházy, Hasnyálmirigynapló, 6. A Hasnyálmirigynapló elbeszélője német fordításban olvassa Brodkey könyvét: Harold Brodkey, Die Geschichte meines Todes, ford. Angela Praesent, Rowohlt Taschenbuch Verlag, Hamburg, 1996.

8 Többek között: G. Thomas Couser, Recovering Bodies. Illness, Disability and Life Writing, University of Wisconsin Press, Madison 1997; Jackie Stacey, Teratologies. A Cultural Study of Cancer, Routledge, London - New York, 1997; Narrative and Cultural Construction of Illness and Healing, szerk. Cheryl Mattingly - Linda C. Garro, University of California Press, Berkeley, 2000; Einat Avrahami, The Invading Body. Reading Illness Autobiographies, University of Virginia Press, Charlottesville, 2007; Lisa Die- drich, Treatments. Language, Politics, and the Culture of Illness, University of Minnesota Press, Minneapolis - London 2007; Paul Atkinson, Illness Narratives Revisited.

132 / Bartal Mária