Kabdebó Lóránt - Kulcsár-Szabó Zoltán - L. Varga Péter - Palkó Gábor (szerk.): „Örök véget és örök kezdetet”. Tanulmányok Szabó Lőrincről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)
Nagy Csilla: „...hullám csak a tavon"
a hatalmi pozíciót, hanem a testi tudatosság korlátozottsága: „»Állj meg!« kiáltom, és: »Ne fájj!« s: »Tedd ezt!« Hiába, / a vak gép odabent csak zörömböl tovább / és akaratomon belül, magába zárva, / külön törvény szerint él bennem egy világ." A szellem a testtel folytatott dialógusában azt az önfeledtséget rója fel, amellyel a test elszenvedi az említett erőhatásokat, egyrészt az idegrendszer („a villamos és feszült idegekben / hogy futnak idegen parancsok szerteszét"), a hormonrendszer („a test, melyben a szent, kormányzó kémia / erők és anyagok lüktető mámorában / teremt és alakít"), másrészt a szubjektum testet irányítani vágyó részeitől („parancsait az ész hiába küldözi"). A szellem (lélek) ilyen aktivitása párhuzamba állítható Arisztotelész lélekről vallott nézeteivel, ahol [a] lélek az élő test oka és princípiuma. E kifejezéseket azonban többféle értelemben használjuk. Hasonlóképpen a lélek is három értelemben ok: mert forrása is a mozgásnak meg célja is, és a lelkes testek szubsztanciájaként is ok a lélek. [...] Nyilvánvaló, hogy a mi végett értelmében is ok a lélek, mert ahogyan az ész valami végett alkot, úgy a természet is, és ez a valami a célja. [...] Mert minden természeti test a lélek eszköze - mind az állatoké, mind a növényeké -, és mintegy a lélek végett van.7 A test sajátos passzivitása, a szellem, az akarat, az agy elevensége mint oppozíció megjelenik a Testem (I. 240-241.) című versben is. Itt a tét az én egyediségének és integritásának a rögzítése,8 amit a szöveg a testhez való viszony körülírásával igyekszik megvalósítani. A test eszerint forma és hordozó („ami vagyok, alaktalan / folyna szét valami halálban, / de véletlen formát találtam / s most élek külön és magam"), „teremtő edény", „szövetséges", „birtok", „kihasznált állat", 7 Arisztotelész, Lélekfilozófiai írások, ford. Steiger Kornél, Európa, Budapest, 1988, 64-65. (415b) 8 Vö. Kulcsár-Szabó Zoltán, I. m., 59-60. ...hullám csak a tavon" / 97
