Kabdebó Lóránt - Kulcsár-Szabó Zoltán - L. Varga Péter - Palkó Gábor (szerk.): „Örök véget és örök kezdetet”. Tanulmányok Szabó Lőrincről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Előszó

Előszó Jelen kötet az ELTE Összehasonlító Irodalom- és Kultúratudomá­nyi Tanszéke és a Petőfi Irodalmi Múzeum 2017. október 5-én és 6-án, Szabó Lőrinc halálának 60. évfordulója alkalmából, a ME Sza­bó Lőrinc Kutatóhelye OTKA (K108417) projektjének támogatásával rendezett konferencia előadásainak tanulmánnyá formált változatait adja közre. A konferencia kettős feladatot tűzött ki maga elé. Egyfelől azt, hogy a lehetőségekhez mérten széles spektrumban összegezze a Szabó Lőrinc-kutatás legújabb (filológiai, irodalomtörténeti és poé­tikai) eredményeit. Az életmű újraértékelésének feladata az 1990-es évek elején a 20. századi magyar irodalomtörténeti kutatások egyik legsürgetőbb kihívását jelentette, amelynek természetét nemcsak filológiai problémák, illetve a politikai-ideológiai és eszmetörténeti kontextusok felülvizsgálatának lehetősége határozta meg, hanem a Szabó Lőrinc-költészet kanonikus rangjának megerősödése a kor­szak periodizációjának újragondolására tett javaslatok némelyiké­ben. Kabdebó Lóránt újabb monográfiái és tanulmánykötetei1 egy­szerre tartották fenn a folytonosságot a korábbi és az újabb (filológiai és más jellegű) kutatási eredmények között, és tárták fel az életmű azon vonatkozásait is, amelyekkel (módszertani vagy irodalomtörté­neti okokból) a korábbi szakirodalom nem, vagy csak érintőlegesen vetett számot. A Szabó Lőrinc-recepció új fázisa komoly hatást gyako­rolt a 20. század első fele klasszikus költői életműveinek periodizáci­ós kérdéseket is érintő poétikai újraértelmezésére is: aligha véletlen, 1 Kabdebó Lóránt, „A magyar költészet az én nyelvemen beszél". A kései Nyugat-lí­ra összegződése Szabó Lőrinc költészetében, Argumentum, Budapest, 1992; Szabó Lőrinc pályaképe, Osiris, Budapest, 2001; Szabó Lőrinc „pere”, Argumentum, Bu­dapest, 2006; Mesék a költőről. Szabó Lőrinc-tanulmányok, Ráció, Budapest, 2011; „Nyílik a lélek". Kettős látás a 20. századi lírában: Szabó Lőrinc „rejtekútja", Ráció, Budapest, 2015. 6/

Next

/
Oldalképek
Tartalom