Kabdebó Lóránt - Kulcsár-Szabó Zoltán - L. Varga Péter - Palkó Gábor (szerk.): „Örök véget és örök kezdetet”. Tanulmányok Szabó Lőrincről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Felszeghi Sára: „Álommá zsongul a tücsökzene"

Erzsiké temetésén úgy érzi Szabó Lőrinc, hogy őt magát is eltemették szerelmével együtt.

Óh, micsoda vad-zord

magány fagy rám!... Ami végső utad volt,

engem is elvitt: mindenből kikapcsolt.

{A jó hatalom)

A megrázkódtatást valójában soha nem heveri ki, de családja és barátai segítségével újból talpra áll, bár mint azt Bernáth Aurelné dr. Pártos Alicetól tudjuk, „nem ragaszkodik túlságosan az élethez."

Amit nem bír el a lélek, átteszi a testre - tartja a keleti bölcsesség, s valóban, ettől kezdve megsokasodnak a panaszai, betegségei. Erről maga a költő így vall: „Öreg vagyok már; most, a minap a szememben pattant meg egy ér, de a nagy piros folt tíz nap alatt felszívódott. Ez csak úgy jött magától, éjjel, alvás közben, ez a jel."'s

1950. március 12-i dátummal a Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem II. Számú Belklinikán Dr. Haynal aláírással egy vérképeredményünk van, eltérés nélkül. Ezzel szemben a feljegyzett vérnyomásérték 170/110 Hgmm [normális vérnyomásérték 120/80 Hgmm körüli].

Az 1951-es év az állandó munka jegyében telik. A jegyre kapott élelmiszer, a pénztelenség fokozott munkatempót igényel. Fordításokat vállal és újabbakat kér, hogy legyen pénz a családnak élelemre. Ezt a helyzetet családi problémák is súlyosbítják, szenved, gyötrődik, felvetődik benne, hogy elválik, de a felelősség, az elkötelezettség győz. Korábban is és ekkor is, mint harminchat év alatt bármikor. A mindennapi viták, veszekedések, szemrehányások az állandó stressz forrásai. Dr. Tompa Kálmán az 1951. június 3-ai Igazolásban így fogalmaz: „Két éve gyógykezelem: labilis vérnyomás: 150-210-ig [...] Egyszer tüdőben, súlyosan, vérköpés egy hétig Haynal Kliniká- 18

18 Napló, levelek, cikkek, 482.

.Álommá zsongul a tücsökzene"/407