Kabdebó Lóránt - Kulcsár-Szabó Zoltán - L. Varga Péter - Palkó Gábor (szerk.): „Örök véget és örök kezdetet”. Tanulmányok Szabó Lőrincről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Kemény Aranka: A tökéletes mű

A Szénásszekér ment át... című verse keletkezésére így emlékezik vissza 1955 körül: „Már nem tudom, hogy a Reviczky u.-ban figyel- tem-e fel a váratlan szénaszagra és az éjszaka szürkületében zörgő szekérre, vagy pedig már a Naplótól jövet a Nagykörúton. Mindenesetre óriási, aránytalanul nagy meglepetést okozott. Egy nagyon költőies prózai cikkben is feljegyeztem (később) a jelenetet,"29. E tárca 1927-ben keletkezett, és ugyancsak a városi közegben meghökkentő, s ezért jó figyelemfelkeltő Szénásszekér ment át a városon címmel jelent meg a Pesti Napló, 1927. február 13-i számában.30 Pontos leírás, a versekben is használt jelzők használata, névszói halmozás jellemzik az egymásra rétegződött emlékekből táplálkozó tárcáját is. Egyedül a napszak változik:

Tavaszi délelőtt volt, kilenc óra; kilenckor kezdődött a hivatal, sietnem kellett. Villamoson mentem be a város közepébe. Az utolsó megállónál, ahol leszálltam, öt szénásszekér döcögött el előttem a Körúton; [...] az emeletmagas, rég nem látott s váratlanul elém került szénásszekerekből olyan illat dőlt a délelőtti Körútra, [...] úgy éreztem: nem érdemiem meg én, kis rabember, hogy a rég elhagyott, nagy-nagy, szabad természet fölkeressen, és öt szénásszekéren elhozza nekem a falusi holdat, tömzsi tücsköket, lompos komondort, rétet, aratók illatos dalait, mezei nők barna bőrét, ekét és vödröket, cigány-nyirettyűt, dünnyögő dudát, kormos derekú bikák szemében az erős napot, s az ég kék árvizét, a záporban megduzzadt dombokat, a parasztélet különleges, lomha erejét, ridegségét, a kitartást, az önzőén szigorú szeretetet, mindazt, amit a föld és a paraszt érzelmileg jelenthet annak, aki valamikor köztük élt.31

29 Szabó Lőrinc, Vers és valóság, 18.

30 Kötetben lásd Szabó Lőrinc, Emlékezések, 171-174.

31 Uo„ 173.

392 / Kemény Aranka