Kabdebó Lóránt - Kulcsár-Szabó Zoltán - L. Varga Péter - Palkó Gábor (szerk.): „Örök véget és örök kezdetet”. Tanulmányok Szabó Lőrincről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Váradi-Szitha Ábel: „...Telitett tér, álló idő..."

„világszellem vagyunk: mozdulatlan... (időtlen, mindenütt jelen való). Minden készen van benne: egyszerre s mindenütt".

A tér mint az én potencialitása, a tér egyfajta poétikája24 már a '20-as évek magyar buddhista irodalmában is feltűnik (amelyre itt irodalomtörténeti okokból kifolyólag elsősorban hivatkozom)25 mint az elmélyedés négy fokozatát meghaladó tudatállapotok egyike („a tér végtelenségének szférája" [sz. „ákása-ánantja-ájatana"]).26 Ez a meditációs módszertani párhuzam már önmagában is értelmezhető egy kapcsolódási pontként a Kelettel, azonban a séma folytatása egyértelművé teszi, hogy a buddhista diskurzus egyik központi fogalma is játékba hozható a líra születésének szövegkörnyezetében: „telített tér, álló idő = teljes lét = teljes megszűnés = isten = minden és semmi = nirvána." Érdemes itt megemlíteni, hogy a japán zen buddhista „Semmi" fogalmához hasonlóan - amely „olyan dimenzióként érti a semmit, ahol a dolgokat nem alakítják formák és fogalmak"27 - Schmidt is kiemeli a nirvána „semmi"-ként történő nyugati értelmezésének ambivalenciáját, amely beláthatóvá teszi, hogy már a '20-as évek buddhista irodalmában kétségessé vált a nihilizmus kizárólagos értelmezési pozíciója a buddhizmus vonatkozásában.

Bár a nirvána kifejezést nem találjuk meg a Tücsökzene verseiben, az említett buddhista irodalom olyan keleti metaforákat tett hozzáférhetővé annak nyelvi környezetében, amelyek feltűnnek

24 Gaston Bachelard a tér poétikai kérdéseit tárgyaló kötetében például így ír: „A végtelen bennünk van. A lét egyfajta kiteljesedéséhez kötődik, amit az élet megfékez, a megfontoltság megállít ugyan, de a magányban újra erőre kap. Amint mozdulatlanná válunk, máshol vagyunk; egy végtelen világban álmodunk. A végtelenség a mozdulatlan ember mozgása. A végtelenség a nyugodt ábrándozás egyik dinamikus vonása." Gaston Bachelard, A tér poétikája, ford. Bereczki Péter, Kijárat, Budapest, 2011,164.

25 Schmidt József, Ázsia világossága. Buddha élete, tana és egyháza, Athenaeum, Budapest 1924. A kötetről - hála a Szabó Lőrinc könyvtárát feldolgozó kutatásoknak - tudható, hogy ott volt Szabó Lőrinc könyvespolcán, sőt - a halvány ceruzával írt bejegyzések tanúsága szerint - azt olvasta is: Szabó Lőrinc Füzetek 3. Szabó Lőrinc Könyvtára. I. Magyar szerzők művei, szerk. Buda Attila, Miskolci Egyetem BTK, Szabó Lőrinc Kutatóhely, Miskolc, 2002,164.

26 Schmidt, I. m., 208. A szanszkrit (sz.) és páli (p.) szavak átírását döntően a Schmidt által használt formában, idézőjelben adom meg.

27 Hans Ulrich Gumbrecht idézi a Heidegger-tanítvány Keji Nishitanit: H. U. Gumb- recht, A jelenlét előállítása. Amit a jelentés nem közvetít, ford. Palkó Gábor, Ráció - Historia Litteraria Alapítvány, Budapest, 2010,108-122,121.

360 / Váradi-Szitha Ábel