Kabdebó Lóránt - Kulcsár-Szabó Zoltán - L. Varga Péter - Palkó Gábor (szerk.): „Örök véget és örök kezdetet”. Tanulmányok Szabó Lőrincről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Szele Bálint: Maradandó érték és értéktelen szöveg - Szabó Lőrinc Shakespeare-fordításai

Új szavak, szókapcsolatok, érzékletes képhasználat jellemzik fordítá­sait, melyek Shakespeare neologizmusokban bővelkedő stílusát is jól érzékeltetik. A humoros részek fordításakor sem keres mindenáron helyette­sítő megoldást, nem törekszik új poénok betoldására, mint Mészöly vagy akár - kisebb mértékben - Nádasdy, nyilván nem akarja „felja­vítani" Shakespeare szövegét. Szabó Lőrincnek nem megy az öncélú nyelvi játék, a bohózati humor fordítása, olyankor feszeng, nem érzi magát otthonosan. Ezek a részek nem illenek fordítói alkatához, eze­ket hanyagabban, szinte lenéző vállrándítással kezeli.58 A már nem olyan közeli múltban Maller Sándor még azt írta, hogy „Szabó Lőrinc négy s Mészöly Dezső eddigi kilenc fordítását jobban lehet játszani, másokéi inkább olvasva jók: az irodalmi és a színházi Shakespeare kettőssége [...] továbbra is tartja magát."59 Azóta több új Shakespeare-fordító is megjelent a színen - változatos elmélettel és gyakorlattal de mindnyájan elismeréssel adóznak Szabó Lőrinc lassan klasszikusi rangra emelkedő Shakespeare-fordításainak. Sza­bó Lőrinc ma is példakép, belőle nőtt ki Vas István, Eörsi István, Já- nosházy György „költői"-nek is nevezhető fordításmódja, és sokszor hozzá méri magát a Forgách András, Mészöly Dezső, Nádasdy Ádám, Varró Dániel és mások által képviselt adaptáló, modernizáló „szín­házi" műfordító gárda vagy a Kállay Géza által képviselt filologizáló stílus is. Szabó Lőrinc munkássága valamiféle korszakhatár a magyar Shakespeare történetében, egyfajta „próbakővé", meghaladni vá­gyott ős-fordítóvá vált az utókor szemében. Szabó Lőrinc Shakespeare-drámafordításai a jelen pillanatban (2018) már elég idősek: 80 évesnél idősebb az Athéni Timon, éppen 80 éves az Ahogy tetszik és a Macbeth, 70 éves a Troilus és Cressida, több 58 Talán ezt bizonyítja az is, hogy saját költészetében csak a Timon, a Macbeth és a Troilus szerepel ihletforrásként, a két komédia hatása minimális; sőt, ott éppen fordított az ihlet iránya, ahogy erről a Shakespeare-rel a Fekete-erdőben című tanul­mány vagy a Vízkereszt fordítása tanúskodik. 59 MALLtR Sándor, Shakespeare-örökségünk = Magyar Shakespeare-tükör. Esszék, tanul­mányok, kritikák, szerk. Maller Sándor - Ruttkay Kálmán, Gondolat, Budapest, 1984, 11-54,36. 352 / Szele Bálint

Next

/
Oldalképek
Tartalom