Kabdebó Lóránt - Kulcsár-Szabó Zoltán - L. Varga Péter - Palkó Gábor (szerk.): „Örök véget és örök kezdetet”. Tanulmányok Szabó Lőrincről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Szele Bálint: Maradandó érték és értéktelen szöveg - Szabó Lőrinc Shakespeare-fordításai

„a XX. század költője csak a XX. század élő nyelvén fordíthatja Shakes- peare-t".45

Szabó Lőrinc mindenesetre úgy döntött, hogy hallgat a kritikusokra (itt utalnunk kell Bárdos Artúrra is, aki 1942-ben így írt egy levelében: „a napi argot szerepeltetése Shakespeare szövegében a fordítást nagyon is efemerré teszi. Nem gondolja? Az időállóbb frazeológia a fordítást is időállóbbá teszi. [...] mit szólna Ön hozzá, ha néhány évtized múlva fordításának új kiadásában csillagot tennének az „uk-muk-fuk”-hoz ilyeténképen: az 1940 körül divatban volt argot, azt jelenti, hogy... [...] íme, a közelebbhozás, mely csak távolabb visz a megoldástól.").46 A költő tehát már az 1948-as átdolgozásban - csak néhány példát kiemelve - a „plaszírozza" helyett az „osztogatja", a „pucparádé" helyett a „cifrálkodik", a „tip-top" helyett az „előírásszerű", a „hárijánosi" helyett a „mennydörgettés" szót választotta.

Szabó Lőrincben, ahogy fentebb is láthattuk, valóban volt egy erős indíttatás a műfordításszövegek időtállóvá tételére.47 Mindig csiszolta, pontosította szövegeit, ahogy újabb és újabb megoldások jutottak az eszébe, és hálás tisztelettel fogadta a kontrollszerkesz- tők megjegyzéseit is. Ruttkay Kálmán vagy Borbás Mária emlékei szerint48 sohasem sértődött meg még a legszigorúbb kritikán sem, s ha időnként nem is értett egyet a szerkesztői javaslatokkal, mindig mérlegelte őket. Sokszor szüksége is volt ezekre a javaslatokra, magyarázatokra, mert tudta, hogy angoltudása nem tökéletes. Szabó Lőrinc hajlandó volt szövegeit módosítani, finomítani, ezáltal is

45 N. A. [valószínűleg Nagy András], Szabó Lőrinc „Ahogy tetszik"-fordítása, Magyar- ország, 1939. január 5.

45 Bárdos Artúr levele Szabó Lőrincnek. MTAK KT MS 4679/157 (1942. május 1.).

47 Az 1938-ban elkészült és nem sokkal később könyv alakban is megjelent Ahogy tetszik-változat az 1948-as Shakespeare-kiadásba is bekerült, kisebb, de a dráma szövegét radikálisan át nem alakító módosításokkal. 1954-ben a Művelt Nép kiadó egyik sorozatában újra megjelent a fordítás, ekkor már a Szenczi Miklós által javasolt módosítások figyelembevételével, és a szövegbeli javítások tanúsága szerint az 1938-as változat alapján. Az 1955-ös Shakespeare-kiadásban ismét egy kismértékben módosított szöveg jelent meg.

48 Lásd a velük készült interjúkat: Szele Bálint, „Társalogni avval, aki bölcs" -11 Shakespeare-interjú, Ráció, Budapest, 2008.

Maradandó érték és értéktelen szöveg... / 345