Kabdebó Lóránt - Kulcsár-Szabó Zoltán - L. Varga Péter - Palkó Gábor (szerk.): „Örök véget és örök kezdetet”. Tanulmányok Szabó Lőrincről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Mezei Gábor: Akusztikus topográfia és az írás kartografikus működései Szabó Lőrinc és Oravecz Imre verseiben

részeken kívüli terület kitöltése mint a térbeli elrendezés „szigorú szabályai" az írás terében látszanak megvalósulni. A vers tehát olyan kevert entitásként27 kezd el működni, amelyik - a térképhez hasonlóan - egyszerre diszkurzív és ikonikus, hiszen létre is hozta azt a teret, amit önreflexív utalásain keresztül megnevez. Ez a tér azonban nem soronként, az olvasás linearitásában, hanem egyszerre, felületként férhető hozzá, a térkép szimultaneitásához hasonlóan. Ez a szimultán térbeliség pedig indexált, egymáshoz való viszonyukban megjelenített pontokból áll elő, olyan grafikus alapra helyezve a vers működését, amely mind a kartográfia, mind az írás számára használatba vehető. A szimultaneitás, a térképszerűség megvalósulását segíti továbbá a szöveg hangsúlyos jelen idejűsége is. A múltbeli folyamatok befejezettségét idéző jelzők („kibelezett", „horpadt", „agyonhajszolt", „szétrázott") mellett a jelen idejűség forrása is a felsorolásszerűség lesz. Nem a roncsok mellett történő elhaladás, a roncsok hátrahagyása valósul ugyanis meg, hanem a reflexió hiányából is fakadóan a jelenben való megtartásuk, állóképszerű egymásmellet- tiségük és mozdulatlanságuk. A felsorolás, a lista elemeinek azonos idejűsége és jelenben tartása, a katalógus időtlensége is hozzájárul tehát a kartográfia kultúrtechnikájának alapműködéseként érthető szimultaneitáshoz. És éppen ebből eredhet a prózavers - és a kötet más darabjainak - poétikussága is; szenvtelen, személytelen nyelv- használata mellett ugyanis az önmagára mutató deixis, az indexi- kalitás, a szimultán elérhetőség révén magát előállító és felmutató szövegtárgyként, vizuális érzékelhetőségében, a struktúra egészét felmutató jelenvalóságában lehet hozzáférhető.

A chicagói magasvasút montrose-i állomásának rövid leírása hasonló okokból nem deskripcióként működik, akárcsak a Roncstelep. A leírás itt az írás aktusaként, vagy inkább annak eredményeként, illetve ugyanúgy az írás terében történő létesítésként, megírásként érthető. A felsorolások által szervezett, soha nem lezárt mellékmondatokból

27 Uo„ 13.

Akusztikus topográfia és az írás kartografikus működései... / 275