Kabdebó Lóránt - Kulcsár-Szabó Zoltán - L. Varga Péter - Palkó Gábor (szerk.): „Örök véget és örök kezdetet”. Tanulmányok Szabó Lőrincről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Mezei Gábor: Akusztikus topográfia és az írás kartografikus működései Szabó Lőrinc és Oravecz Imre verseiben

olvasásban. Ennek térbelisége ugyanis nem lehet indifferens akkor, mikor egy „külső" térhez való hozzáférés ígérete mellett, vagy akár helyett áll előttünk.

Arra a kérdésre, hogy milyen viszonyban áll az irodalmi szöveg a térképpel, vagy akár a tájképpel, „nem a tér térképen és szövegen keresztül elérhető szemantikája a válasz, tehát nem a tér poétikája (Bachelard), vagy a »Landschaft« kategóriája (Ritter)".3 Hanem sokkal inkább annak módozatai, ahogyan a - nem a tér reprezentációjaként, hanem a reprezentáció tereként értett4 - írás és kartográfia játszanak szerepet a tér létesítésében. A táj „mindenkori individualitását" felépítő, a tájat esztétikai egységgé alakító emberi pillantás simmeli elgondolása5 nem csak azért nem érvényesülhet, mert a későmodern líra éppen ezt az antropomorf nézőpontot nem érvényesíti többé, azaz nem a táj egységgé rendezését vagy akár uralását célozza. De azért sem, mert az „antropológiai eredetét" felejtő hang különös intenzitással engedi át saját helyét olyan technikai működéseknek, amely működések jelenléte azt helyezi előtérbe, hogy a tér önmagában soha nem lehet hozzáférhető. Olyan, sokat idézett példára is lehetne itt hivatkozni, mint József Attila Téli éjszakájának mozgókép-technikája, de szóba hozható akár Szabó Lőrinc Tücsökzenéjében a gépi eredetű hangok szerepe, vagy akár Oravecz Imre prózaverseinek saját írottságuk térbeliségére mutató, önreflexív poétikája, amely az írás technikáját mutatja fel a térhez való hozzáférés elsődleges alapfeltételeként. Fontos azonban leszögezni, hogy a technika jelenléte a topográfiai működéseket érvényesítő líra esetében sem költészettörténeti változások részeként fogható fel; az írás mindig már önmagában hordozza technikai sajátságainak azon következményeit, amelyek révén a térhez való hozzáférés módozatai kialakulhatnak. A következőkben ezért írás és topográfia, illetve

3 Robert Stockhammer, Kartierung der Erde. Macht und Lust in Karten und Literatur, Fink, München, 2007, 68.

4 Bernhard Siegert, A térkép a terület, ford. Mezei Gábor, Prae, 2016/1,6.

5 Georg Simmel, A táj filozófiája, ford. Berényi Gábor = Uő„ Velence, Firenze, Róma. Művészetelméleti írások, Budapest, Atlantisz, 1990, 100.

260 / Mezei Gábor