Kabdebó Lóránt - Kulcsár-Szabó Zoltán - L. Varga Péter - Palkó Gábor (szerk.): „Örök véget és örök kezdetet”. Tanulmányok Szabó Lőrincről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Gorove Eszter: Líraeszmény és politikum Szabó Lőrinc költészetében és publicisztikájában

milyen módon beszél Szabó Lőrinc saját líraeszményéről, akkor igen sok átfedés található ezen igen különböző indíttatású, egymástól politikai és ideológiai környezetükben is eltérő szövegekben.

E líraeszmény egyik első megfogalmazási kísérletére példa lehet a Divatok az irodalom körül című írásból az alábbi részlet:

A magas költészet létrejöttét tekintve, legelsősorban egocentrikus, testi-lelki kielégülési kényszer, tehát sohasem cselekedhet valamely külső, politikai vagy erkölcsi hasznosság célzatával, illetőleg a témába beképzelt öntudatlan vagy akár hangosan hirdetett hasznossági (ideális) célzat esetén is mindenkor féltékenyen megőrzi belső szabadságát: az író csak önmagának felelős. A költészet s az egész irodalom igazi szelleme ennélfogva Tart pour l'art szellem, egyéni és arisztokratikus, bár az olvasóra tett gyakorlati hatása az ellenkező is lehet.24

A politikáról és az aktuális politikai állásfoglalásokról e belső kényszerrel összefüggésben, érdekes módon egybehangzóan az irodalmi divatokkal, nagyon egyértelmű, sarkos állításokat fogalmaz meg: a költészet nem lehet sem irodalmi divatok foglya, sem pedig politikai ideológiák letéteményese, így ebben az értelemben teljes mértékben leválasztható és leválasztandó a hasznosság fogalmáról. Mint a fenti idézetből látszik, a hasznossági célzat is csak akkor megengedhető, ha a költészet belső szabadsága szavatolt, s nem valami külső kényszer vagy körülmény vezérli. Ugyanezt tanúsítja a későbbi, és igen más környezetben keletkezett író és Politika című szöveg (1942), amelyben ugyan kiáll amellett, hogy az író politizálhat, de ezt kizárólag az írói szabadság követelményéből vezeti le, s ugyanezért vallja, hogy nem lehet az íróra kényszeríteni a politizálást. Egyenesen a szellem árulójának nevezi azt, aki ilyesmit követel az írótól, legyen

24 Szabó Lőrinc, Divatok az irodalom körül, 157.

Líraeszmény és politikum Szabó Lőrinc költészetében és publicisztikájában / 249