Kabdebó Lóránt - Kulcsár-Szabó Zoltán - L. Varga Péter - Palkó Gábor (szerk.): „Örök véget és örök kezdetet”. Tanulmányok Szabó Lőrincről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)
Kabdebó Lóránt: „egy Költő Agya"
személyiségképében ez az életrajziság az emberi létezést bekeretező tényeket opponálja fájdalmas csalódottsággal, pszichológiai vágyakozással igyekszik beletörődőén mégis szembesülni a logikusan számba vett korlátozottsággal, az ember létezését az ember alatti létezők világához közelítve és azokhoz mérve, addig a spirituális életmeditáció megszervezése ennek az életrajziságnak a létezésben való kiemelt helyét igyekszik tükrözni poétikájával. A társas létezés egyrészt következménye a választott témának, az életrajznak, másrészt éppen annak megszüntetésekor, a költőnek a témáihoz való fenomenológiai közelítésében tudati eredményként realizálódik: „Azt adja, a világ, amit belelát a kíváncsiság."45 A társas lényként feltételezett ember helyzeteit fenomenológiai megközelítéssel, tudatos „belelátással" teremti meg, és ezt a látomássorozatot vezeti át a mű megoldásaként alkalmazott spiritualizmusba. így alkotja meg a másik fajta személyiséglátomását, amelyben az ember életrajzában mint társas lény jelenik meg, és néz szembe létezése problémáival. Ekként válik meghatározóvá mind kérdező horizontjának megszerkesztésekor, mind pedig befogadó közegének számbavételekor. Az önmagával való beszéd egyben közösségi kiterjesztettségűvé szélesedik, a továbbra is személyes jellegű meditációt társas lényként végzi verseiben: A szín forog, és amit elhagyok, egészítse ki a ti álmotok.46 Absztrakt formájában: az aktor ténykedését a néző a befogadás esélyének felmutatásával kíséri figyelmével. A személyiséglátomások dominanciájának időrendisége továbbra is érvényes marad, ám ki szeretném fejteni azt a költői kettős szólamot, amit korábban - monográfiáimat követően - a Szabó Lőrinc poétikáját összefoglaló nagydoktori értekezésemben még csak egy45 Szabó Lőrinc, Tücsökzene, 128, A kíváncsiság. 45 Uo., 157, Gyerekvilág. egy Költő Agya" / 21
