Kabdebó Lóránt - Kulcsár-Szabó Zoltán - L. Varga Péter - Palkó Gábor (szerk.): „Örök véget és örök kezdetet”. Tanulmányok Szabó Lőrincről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Buda Attila: „Szavaim, arany méhek, itt az ősz"

egyszerre racionális és esztétikai, pontosan körülírható és csak értelmezésében, hatásában megragadható. A huszonhatodik év szonettjeinek első kulcsszava a szenvedély, amit nyelvileg az állítmányok és alanyok tobzódása mutat; második kulcsszava pedig az idő: ahogy múlik, s ahogy gyengül evvel az érzés, halványul a fizikai szenvedély, felerősödik a természet jelenléte (felidézőként „őszi hegy s télé hava", a 9. számú versben jelenik meg először),2 s a kifejezés hangsúlya áttevődik az alanyokra és jelzőkre.

A halál után, attól távolodva, az idő múlásában megszülető versek előtoluló, felidézett évszakai nem követik a megírás idejének múlását; emellett megnevezésük konkrét szava nemegyszer átvitt, bővülő értelemre vált. A 16. szonettben olvasható sorok: „visszaképzelem (...] azt a gyász- és mézízű / nagy májust, melynek őszünk nézve sem / felejti vad káprázatát" egy tényleges hónapot s egy metaforikus évszakot jelölnek, a kapcsolat tetőpont utáni időszakát, de talán még inkább az öngyilkosság (1950. február 12.) óta múlt hónapokat. A 21. szonettben ugyanaz az évszak minden említése más és más jelentéshez párosul. A „fecskeszárnyú tavasz" jelzője önmagában is gyakori toposz, kulturális allúziókat idéz, de előfordul Berkó Sándor 1941-re datált, Néma világ című versében is („fecskeszárnyű, hű tavasz").3 „Kezded új léted első tavaszát": ez a sor a márciusi évszakkezdetre utal, amikor azonban a lírai én tovább folytatja a gondolatot, s halott szerelméről azt írja: „te, tavaszom huszonöt éven át", a március-május közötti időszakot a személyes élet fiatalságának és boldogságának metaforájává tágítja, amikor pedig a harmadik sorban is megismétli, így: „oly tavasz most, amelytől rettegek", ellenkező előjellel ellátva, vissza is vonja mindkettőt. A 24. és 106. versek párba állíthatók: azonos vershelyzet, azonos nyelvi reprezentáció, azonos évszak, azonos számonkérés. Amíg azonban a 24. szonett

2 Az idézetek ebből a kiadásból vannak: Szabó Lőrinc, Vers és valóság. Összegyűjtött versek és versmagyarázatok, szerk. szöveggond. utószó, lábjegyzet Kabdebó Lóránt, Magvető, Budapest, 1990, 870, 749.

3 Rejtett ösvény. Csehszlovákiai magyar költők 1918-1945, összeáll, előszó, életrajzok Varga Imre, Madách, Bratislava, 1980, 63-64.

.Szavaim, arany méhek, itt az ősz" /215