Kabdebó Lóránt - Kulcsár-Szabó Zoltán - L. Varga Péter - Palkó Gábor (szerk.): „Örök véget és örök kezdetet”. Tanulmányok Szabó Lőrincről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Kabdebó Lóránt: „egy Költő Agya"

Az ostrom utáni időszakban ezzel szemben egy spirituális életmeditáció modelljének dominanciája következett. Szabó Lőrinc életrajzi meditációja, második személyiséglátomásának modellje, az 1947-es Tücsökzene42 az életrajz és a metafizikai spekulációk tudatos összeszö- véséből ered.42 43 A második kiadásban Az elképzelt halál címet nyerő, egymásba fonódó záró versek Szabó Lőrinc emlékező szavával: „Lényegében véve egy materialista-panteista megsemmisülés leírt elképzelése."44 1945-ben még csak a poétikai alkotói keret volt készen, amely belülről már ígérte és biztosította a költőnek az igazi folytatást, a Különbéke kötet „epikus vers"-szerűségét folytatni akaró, készülő „önéletrajzi versciklus" életrajziságát felváltó metafizikai távlatosságot, amelyet a Tücsökzene 1947-es kiadása teljesít majd be. Az életrajz és a spirituális igény egymással összefonódó, egymásból következő meghatározottsága alakítja a lírai életmeditációt, Szabó Lőrinc második személyiséglátomásának műformáját. Ugyanakkor az életrajziság mindkét személyiséglátomásnak tematikai összetevője, a versbeli na- rráció megjelenési formája. Csak míg a dialogikus poétikai paradigma

lenben a véges: / itt biztos igazán, hogy vagyunk bábjai / valami vén, beteg akaratnak, aki / élvezi hogy teremt s élvezi hogy kivégez”. Uő„ Halálfélelem, Pesti Napló, 81(1930), máj. 25., 14. = Uő., Te meg a világ, 17-18. „[...] az idő szép lassan kivégez". Uő„ Csak az imént, Pesti Napló, 87(1936), jan. 5., 9. = Uő., Különbéke, Athenaeum, Budapest, 1936, 177-178.

42 A Tücsökzene első változata fejezetekre bontás nélkül, a strófák egymást követő számozásával készült, „a megjelenés június elejére esedékes, tehát a könyvnapi időpontban, s mint tudod, nem könyvnapi jellegben". Kardos Lászlónak, Budapest, 1947. máj. 14., Szabó Lőrinc, Napló, levelek, cikkek..., 440. Második kiadása, a számozást megtartva, de a strófákat fejezetekbe osztva 1957. aug. végén jött ki a nyomdából, alkalmi versekből összeállított fejezettel (Helyzetek és pillanatok címmel) megtoldva.

43 Szabó Lőrinc életrajzi versezetként emlegette megalkotása idején, mégis, készülésének feleidejében belátta, hogy a strófákat át kell hangolnia, át kell telítenie, és ezáltal az életrajziság is egy a huszadik századi ember léthelyzetére pontosabban rákérdező szövegegyüttest fog végső soron kialakítani. „Ittlétem alatt 45 verset írtam, a Tücskök összlétszáma tehát 160. Ezek túlnyomórészt nehezebb témák [...] nagyon sok elképesztően meglepő lesz, s oly fokon viszi a spiritualizmust a lírában, mint ameddig én eddig sose tudtam. Viszont a hang és a szellem emeltebb volta s az egész mű kompozíciója miatt a már meglevők egésze némi áthangolásra szorul" (1946. január 11., Sóstóhegy). „Hát elég jól haladtam, tíz darabbal előbbre jutott az egész mű, viszont rájöttem, hogy a meglevőből nagyon sok a használhatatlan. Ugyanis háttérbe kell szorítani a pusztán életrajzi jellegűeket, s vagy másképp kezelni az anyagukat, másképp feldolgozni, vagy pedig egészen mellőzni, úgyhogy a teljes könyv elsősorban, legelsősorban lírai hatású Iegyen."(1946.július23., Igái) = Harminchat év, 34,42-43.

44 Szabó Lőrinc, Vers és valóság, 268.

20 / Kabdebó Lóránt