Kabdebó Lóránt - Kulcsár-Szabó Zoltán - L. Varga Péter - Palkó Gábor (szerk.): „Örök véget és örök kezdetet”. Tanulmányok Szabó Lőrincről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Smid Róbert: Harc a technikával

zendülésére kezd dobogni az idő szíve; ismét egy folyamatos és egy szakaszos dinamizmust beállítva, mint a „permetez" és „felbugybo- rog" esetében, de megfejelve azt a harmónia és a zörej különbségével is, valamint az áram életindító potenciáljával, azazhogy a technika biologikussá pulzáló kapacitásával (mint például egy defibrillátor ritmusszabályozása). Vagy a zene mint időtárgy ölt testet a hozzá tartozó organikusságban az idő szíveként, így egyszerre lehet harmónia és (szív)zörej is. Amikor a bűvölőről a bűvészre történik váltás a szövegben (ami felhívja a figyelmet az -ölő és -ész protézisekre), akkor egyúttal az akusztikumról a vizualitásra helyeződik át a hangsúly, a bűvölőnek pedig szokatlan módon26 a szeméről („bámul az üres semmibe") ennél érthetőbben a bűvész kezére.

és ő, a bűvész, különös vonalakat és jeleket firkál a levegőbe és keze nyomán fölzengenek

a ringó ábrák, lebegő áramok és szimmetriák, a tündéri játék mögül előborzong a túlvilág, Bár elsőre egyértelműnek tűnik, hogy vezénylés történik a zene részéről, a „felzengenek a vonalak és jelek" ugyanakkor olyan írásként vagy kinetográfiaként is kifejezésre juthat, amely már mint egy aktus reprodukciója maga lenne az eredeti aktus, a kottázás és az interpretáció egyben. Ennek alapján a partitúra vonalai és jelei azok, amelyek a levegőben kirajzolódnak. Mindazonáltal a „ringó ábrák" és „lebegő áramok" felzengése már a visszajátszás műveletét is magában fog26 A kígyóbűvölők ugyanis szintén a kezükkel érik el a hatást, méghozzá a fúvóshangszer mozgatásával. Ennek megfelelően a zene autoaffektivitásának a megbű- völtön (a szemével és egész testével a hangszer mozgását követő kígyón) keresztül történő előállítása itt a bűvölőhöz átrendelt érzéken keresztül érvényesül.

196 / Smid Róbert