Kabdebó Lóránt - Kulcsár-Szabó Zoltán - L. Varga Péter - Palkó Gábor (szerk.): „Örök véget és örök kezdetet”. Tanulmányok Szabó Lőrincről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)
Kabdebó Lóránt: „egy Költő Agya"
Lőrinctől megkapott kötegnyi vers alapján.30 Ekkor döbben rá a költő, hogy az 1927-től írott versekből egy korszerű poétikai megjelenítésű (a személyiség védelmét és ugyanakkor megszűnésének veszélyeit egyként feltüntető) személyiséglátomást formálhat kötetté.31 Elhagyja ugyanakkor ez évek termésének második felét, amely majd csak az évtized végére, a Harc az ünnepért (1938) és az Összes versei (1943) idejére kezdi meg-megmutatni aktualitását. Ezt megelőzően ugyanis a „kettős látásnak" csak az egyik poétikai kiteljesedése valósulhatott meg a remekmű szintjén, mert annak kidolgozását választotta a Te meg a világ verssé szervezésében, s ezt a kötetét tartja a szakma a költői pálya legértékesebb poétikai formációjának. A személyiség testi és szellemi szenvedéseinek és mindenoldalú kiszolgáltatottságának a materiális idő- és térbeli történetiségét bemutató költészetet. E dialógus az önmegszólító versforma egy sajátos válfaját hozza létre,32 melyben a költő egyenlő eséllyel hagyja szóhoz jutni az önmegvalósításra törekvő és az ennek lehetetlenségét konstatáló szólamot. A két szólam ugyanakkor nem zárja ki egymást, nem poláris ellentétükben ragadja meg őket: feladataikat két, egymást nem metsző síkban oldják meg. Az egyik cselekvő jellegű: a vágyak síkján jelentkezik és kiteljesíti önmagát, szerepeket vesz fel és lázad a külvilág nyomása ellen. A másik szemlélődő jellegű: a külvilág öröknek látott szövevényének tudomásulvételében, a tehetetlenségben teljesül ki, szkeptikusan beletörődik a változtathatatlanba. Nevezzük 30 „Igaz, közben végigolvastam 1926-tól való teljes versanyagomat, elrendeztem az egészet, dátumok szerint, kb. 100 verset, és írtam egy hosszú levelet melléjük Németh Lászlónak. Az 1927-es és 28-as részben még elég sokat kell majd változtatni, a többin úgyszólván semmit. Ma reggel aztán expressz-ajánlva feladtam az egész óriás-vastag levelet. Kíváncsi vagyok, milyennek látja majd ezt a 2 kötetnyi anyagot N. L."- írja nyaraló feleségének a költő Budapestről 1931. aug. 3-án. Vő. Huszonöt év: Szabó Lőrinc és Vékesné Korzáti Erzsébet levelezése, sajtó alá rendezte Kabdebó Lóránt - Lengyel Tóth krisztina, Magvető, Budapest, 2000, 633. Ebbe a kötetbe, a jegyzetek közé osztottam be Szabó Lőrinc és felesége időközben előkerült leveleit is. 31 Ezt írtam meg önálló tanulmányban: Szabó Lőrinc személyiség-látomása az 1929- 32-es versekben, ItK, 75(1971), 443-465: s ez lett monográfiasorozatom második kötetének kiindulása: Útkeresés és különbéke..., 59-104. 32 E verstípust elemző alapvető tanulmányában Németh G. Béla is utal Szabó Lőrinc e típusú verseire (Német G. Béla, Mű és személyiség, Magvető, Budapest, 1970, 621 - 670.), anélkül, hogy említést tenne Szabó Lőrinc e verseinek a típuson belül elfoglalt speciális helyéről. 16 / Kabdebó Lóránt
