Kabdebó Lóránt - Kulcsár-Szabó Zoltán - L. Varga Péter - Palkó Gábor (szerk.): „Örök véget és örök kezdetet”. Tanulmányok Szabó Lőrincről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Balogh Gergő: Élni annyi, mint ellenállni

életek közötti különbségtételre cserélő,7 tehát az élet értékéről határozni kívánó biopolitikai szuverenitás diskurzusainak szembenállása azért kitüntetett jelentőségű itt, mert Szabó Lőrinc verse, mint ez látható lesz, egyenesen e diskurzusok ütközési zónájába íródik, sőt színre is viszi konfliktusukat.

(Az individualitás formái)

Szabó Lőrinc test- és individuumszemlélete egyfelől élesen szembemegy az egyént már mindig is egy kollektíva részeként megra- gadhatónak tartó,8 a test egyéni tulajdonságait e kollektíva szerkezetében feloldó, az érzéki tapasztalatot magát is a kollektív testbe visszaíró korabeli elgondolásokkal, méghozzá olyannyira, hogy a test nála nem egy poétikai kísérletben az individualitás lehetőségének megalapozásáért válik felelőssé.9 A test e funkciója Szabó Lőrinc- nél akár a lélekkel szemben is érvényesülhet. Példaként felidézhető a XXXVII, számú, Szélcsend című vers a Föld, Erdő, lstenbő\ (1922), az Augusztus a Kalibánból (1923), Az őszhöz a Fény, fény, fénybő\ (1925), a Szeretők című vers A Sátán Műremekeiből (1926) vagy A belső véget- lenben, a Testem és az Egyetlenegy vagy a Te meg a világból (1932).10 Az individualitás kikülönülésének helyeként azonosított testi lét, valamint az élet poétikai formációi Szabó Lőrinc két világháború közötti költészetének központi alakzatai közé tartoznak." Kabdebó Lóránt * 7 8 9 10 11-London, 19982,313-314.

7 Vö. Kulcsár-Szabó Zoltán, A gondolkodás háborúi. Töredékek az erőszakos diskurzusok 20. századi történetéből, Ráció, Budapest, 2014,135-136.

8 Vö. Németh G. Béla, A termékeny nyugtalanság költője. Szabó lőrincről, röviden = Újraolvasó. Tanulmányok Szabó Lőrincről, szerk. Kabdebó Lóránt - Menyhért Anna, Anonymus, Budapest, 1997,11.

9 A Te meg a világ kapcsán lásd ehhez: Kulcsár-Szabó Zoltán, Tükörszínjátéka agyadnak. Poétikai problémák Szabó Lőrinc költészetében, Ráció, Budapest, 2010, 62; 79.

10 A belső végtelenben ilyen szempontú értelmezéséhez lásd: Nagy Csilla, Megvont határok. Tér, táj, énkoncepció József Attila és Szabó Lőrinc 1930-as évekbeli költészetében, Ráció, Budapest, 2014, 43-57. Különösen: 47.

11 Arra, hogy az anyagi létnek és a test anyagiságának milyen fontos szerep jut Szabó Lőrinc költészetében, Kabdebó Lóránt már többször is felhívta a figyelmet. Például: Kabdebó Lóránt, Szabó Lőrinc és a test = Uő., Mesék a költőről. Szabó Lőrinc-tanulmányok, Ráció, Budapest, 2011, 254. Továbbá: Kabdebó Lóránt, Szabó Lőrinc költészetének oximoronja. Materializmus az ateizmus ellenében = Uő., „NyíÉlni annyi, mint ellenállni / 165