Kabdebó Lóránt - Kulcsár-Szabó Zoltán - L. Varga Péter - Palkó Gábor (szerk.): „Örök véget és örök kezdetet”. Tanulmányok Szabó Lőrincről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Pataky Adrienn: Antropomorf és dendroid organizmusok Szabó Lőrinc és Nemes Nagy Ágnes verseiben

egyedi és állandósult viselkedés-, gondolkodás- és érzésminta, ami a környezettel való interakciók során alakul, azok által érvényesül, akár tudatos vagy tudattalan mozgatórugók révén) is szinte „levet- kezhetővé" válik a szubjektum kiiktatására irányuló törekvés közben. A '30-as évek és főként Szabó Lőrinc természetlírájával kapcsolatban indokoltan érzékelte Rába György és Kabdebó Lóránt a korszakkü­szöböt, s Kulcsár Szabó Ernő az élet tenyészetszerű jelenlétének új­szerűségét: Szabó Lőrinc természetlírával kapcsolatba hozható ver­sei - a két világháború közti tájlíra kanonizált alkotásaitól eltérően - rendre az élet tenyészetszerű működésén ke­resztül viszik színre a természeti lét mindenkori autoritá­sát. [...] Sőt, Szabó Lőrinc költészetének ez a szakasza [t. i. a húszas évek végétől] hajlik arra, hogy az ember kultu­rális és biológiai konstrukciója közül is ez utóbbit tekintse meghatározónak. [...] a természet itt - növényit, állatit és emberit organizmusként egybefoglalva - elsősorban eb­ben a szüntelen átváltozásban és újraképződésben azo­nos önmagával.24 Szabó Lőrinc első kötetében a dehumanizálódás még nem válik om­nipotens líraelvvé, azonban a metamorfózis csírájában már ott van, az egymásba fonódás például ekként tematizálódik: „friss kalászok, rétek, erdők / nőnek szememben".25 Ugyan ez még tekinthető a lát­vány látószerven történő tükröződésének is, azonban a vers ekképp folytatódik: „a bozontos tölgyek izmát / karomba loptam."26 A Fűben című vers és későbbi változata (Fekszem, hanyatt) összehasonlítható­vá, egymásba olvashatóvá válik - amint erre Kulcsár-Szabó Zoltán is 24 Kulcsár Szabó Ernő, „Gyík egy napsütötte kövön". Szabó Lőrinc és a modern líra bio­poétikai kezdetei, lásd jelen kötetben, ***. 25 Szabó Lőrinc, XXXIII. A barbár tanítvány = Uő, Föld, erdő, isten, Kner Izidor, Gyoma, 1922. 26 Uo. 146 / Pataky Adrienn

Next

/
Oldalképek
Tartalom