Kabdebó Lóránt - Kulcsár-Szabó Zoltán - L. Varga Péter - Palkó Gábor (szerk.): „Örök véget és örök kezdetet”. Tanulmányok Szabó Lőrincről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)
Pataky Adrienn: Antropomorf és dendroid organizmusok Szabó Lőrinc és Nemes Nagy Ágnes verseiben
egyaránt nő mindkét irányba és mindenfelé, és mindaddig él, amíg csak táplálékot tud magához venni."8 Ez a vegetatív élőlény azonban nem képes valódi mozgásra, lelke csak a szaporodás és táplálkozás fenntartója, a növényekben a léleknek „semmiféle más képessége nincs meg",9 így alacsonyabb rendűek, szubhumánok. A létezők hierarchiája tehát ekképp épül fel: 1. szervetlen szint, 2. növényi szint (anyag és magasabb rendű forma egysége; mint vegetatív lélek, formáló erő), 3. állati szint (anyag és értelmes forma egysége; mint érzéki lélekkel bíró test), 4. emberi szint (anyag és még magasabb rendű forma, mint értelmes lélekkel bíró test), 5. isteni szint („első ouszia", tiszta valóság).10 A köztudatban az Arisztotelész-féle hierarchia terjedt el, az élőlények piramisában - Charles de Bovelles 16. század eleji munkájában is - alacsony fokra kerültek a növények, azoknál lejjebb csak a kövek vannak (Est), a növények élnek (Vivit), az állatok éreznek (Sentit), az emberek pedig értenek (Intelligit).11 Démokritosz felismerése, hogy nem csak látható mozgás létezik - bár elgondolásában minden létező csupán mennyiségileg eltérő atomokból épül fel -, és hogy a fák az emberekhez hasonlóan élnek, csak fordítva: a „fejük" vagy „agyuk" a talajban található, mára bebizonyosodni látszik. A növények „emberi" tulajdonságaira összpontosító eredményes kutatások azonban nem ismertek a 18. század előtt, amikor is Carl Linné nemeken alapuló elkülönítés szerint vizsgálta a növényeket, s publikálta Somnus Plantarum (A növények álma) című könyvét. Mozgás és intelligencia leírásában Charles Darwin 1880-as The Power of Movement in Plants című könyve hozott újdonságot, amelynek zárófejezetében az olvasható - az elhíresült „root-brain"-hipotézisben -, hogy aligha cáfolható tény, hogy a növények gyökércsúcsa olyan érzékeny, hogy képesek (szenzitivitásukkal) a szomszédos növény8 Arisztotelész, Lélekfilozófiai írások, Második könyv, Első fejezet, Akadémiai, Budapest, 2006, 54. [413b] 9 Uo. 10 Arisztotelész, Metafizika, ford, és bevezető HALASY-NAGY József, Dunántúl Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda R.-T. Pécsett, Budapest, 1936, 306-311. [1073a-1074b]. 11 Charles de Bővülés, Liber de Sapiente, 1509. 142/ Pataky Adrienn
