Kabdebó Lóránt - Kulcsár-Szabó Zoltán - L. Varga Péter - Palkó Gábor (szerk.): „Örök véget és örök kezdetet”. Tanulmányok Szabó Lőrincről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Pataky Adrienn: Antropomorf és dendroid organizmusok Szabó Lőrinc és Nemes Nagy Ágnes verseiben

elmosódnak: a fa antropomorfizálódása vagy az emberi test fává/ fához hasonló alakúvá válása megy végbe. Az utóbbi évek efemer elméleti próbálkozásai (darwinian literary theory, cognitive poetics, ecocriticism, evolutionary literary theory) egy újabb, interdiszciplináris igényű, egyszerre biológiai és irodalmi be­szédmód vágyát implikálták - azonban inkább a befogadás felől,2 semmint az alkotói folyamat természeti-fiziológiai beágyazottságát és a létrejött műalkotás belső struktúráját-hálózatosságát tekintve. A biopoétika kérdezésmódja termékeny lehet a költészet számára, mert a fiziológiai-anyagi érzékelés, illetve a biológia tapasztalatainak segítségével kísérli meg a(z irodalmi) nyelv mélyrétegeinek feltárását és újradefiniálását. A gondolatmenet egyik kulcsfogalma - bármilyen közhelyesen is hangozzék - a metamorfózis: „Az élet metamorfózis" - ezzel a tőmondattal vezet be Andreas Weber3 a biopoétikába, köny­ve szerint egy költői ökológia felől kellene megközelítenünk a vilá­got mint organizmusok célirányos rendszeréből felépülő, érzékeny hálózatot. Vizsgálatának - s egyúttal a biopoétikának - a tárgya az élő (bíos), mert mindennek ez az alapja, és minden ehhez vezethe­tő vissza, még ha mára el is szakadtunk a természeti világtól. Amíg nem írjuk felül azt a mély elidegenedést, amivel ma jellemezhető az emberiség (például a környezeti katasztrófák, a technicizált kultúra, a kizsákmányolás miatt), addig nem fogjuk érteni a természetet, s eb­ből kifolyólag azt sem, mi történik velünk - vagyis önmegértés sem lehetséges. A természeti világ életünk szimbolikus leképezője, gon­dolataink táplálója, mentális fogalmaink alakítója - a költészetnek is gyakran az élő organizmusok tanulmányozása képezi az alapját. Az átszövöttségre jó példa Franco Morettinek, a Stanford irodalomtudó­sának könyve, a Graphs, Maps, Trees4- amely az általa kidolgozott dis­2 Mint például Frederick Turner, aki azt vizsgálta, hogyan dolgozza fel az emberi agy az időmértékes verset. Lásd Frederick Turner, An Evolutionary/Chaotic Theory of Beauty and Meaning = Biopoetics: Evolutionary Explorations in the Arts, szerk. Frederick Turner - Brett Cooke, Paragon House, St. Paul, Minnesota, 1999, 126-127. 3 Andreas Weber, Biopoetics. Towards an Existential Ecology, Springer, Netherland, 2016. 4 Franco Moretti, Graphs, Maps, Trees. Abstract Models for a Literary History, Verso, Antropomorf és dendroid organizmusok... / 139

Next

/
Oldalképek
Tartalom