Kabdebó Lóránt - Kulcsár-Szabó Zoltán - L. Varga Péter - Palkó Gábor (szerk.): „Örök véget és örök kezdetet”. Tanulmányok Szabó Lőrincről - PIM Studiolo (Budapest, 2019)

Kulcsár-Szabó Zoltán: A (túl)élő üzenete

hogy ez a művelet, még ha csak bizonyos korlátok között is, akár anélkül is támaszkodhat arra a feltételezésre, hogy a nem-emberi létező képes önmaga kifejezésére, hogy azt egy tudat önkifejezésének kelljen tételeznie.15 A már idézett megszólítás (a megszólításon belüli megszólítás némiképp tehát öntükröző alakzata: „Ne bánts!") olyasfajta szándéktulajdonításra épül, amely - ezt sugallja a zárójelben szintén a növényhez intézett, szinte társalgási hangvételű kommentár (,,[Ő bánt, és bűnös, ügye, te vagy, / szegény bogáncs?]") - az erőszak metonimikus áthelyeződését, tettes és áldozat (így inkább metaforikus) felcserélődését ismeri fel és korrigálja. Szabó Lőrinc említett önértelmezése a „passzív erőszakról" először az első szakasz egy darwiniánus szentenciájára támaszkodhat („Pedig te csak élni akarsz, ha hazád / mostoha is."), majd, sokkal konkrétabban, erre a dialógusra. Természetesen itt is egy olyan, kettős antropomorfizációt vesz igénybe, amely maga sem mentes minden erőszaktól. Egyfelől morális koordináták közé helyezi a növény biológiai sajátosságait (a helyhezkötöttségét és a tüskés-szúrós felszínt), másfelől tulajdonképpen eltekint attól, hogy a növény botanikai értelemben meglehetősen agresszívnak is mondható: gyomnövényként képes elterjedni, akár más fajok rovására, kedvezőtlen körülmények között is, továbbá valóban agresszív például a szaporodása tekintetében (amint arra a vers később céloz is - „[...] szárnyas gyermekeid / a messze jövőbe szaladnak" -, miközben egy helyben áll, őrködik, magvai messzire terjedhetnek, nemcsak azért, mert a virágzás után szállékonnyá puhulnak a tüskék, hanem például éppen azáltal, hogy a ragacsos-szúrós töviscsoportok könnyen beleragadhatnak vagy rátapadhatnak helyüket változtatni képes élőlényekbe is).16

15 Vö. Andreas Weber, Biopoetics. Towards an Existential Ecology, Springer, Dordrecht, 2016, 27.

16 Szaporodási szempontból, legalábbis általában véve, ez utóbbiak (amelyeket bizonyos növények ellenszolgáltatásként nektárral kecsegtetnek) a hatékonyabbak. Lásd ehhez például Richard Dawkins, A legnagyobb mutatvány, ford. Kelemen László, Nyitott Könyvműhely, Budapest, 2009, 62-63. A hivatkozásért L. Varga Pétert illeti köszönet.

122 / Kulcsár-Szabó Zoltán