Imre Zoltán: Szigorúan titkos. Dokumentumok a Kádár-kori színházirányítás történetéhez, 1970-1982 (Budapest, 2018)

[52.] Jegyzőkönyv az MSZMP Agitációs és Propaganda Bizottsága üléséről - 1979. július 17.

Szigorúan titkos ményez a művészértelmiség eloszlásában. Ez a hiátus gyarapítja a felelőtlen, nehezen elle­nőrizhető színházpótló tevékenységek (haknik) számát is. A helyzeten a korábbi vagy újabb strukturális változások nem segítettek lényegesen: a körzetesítés a meglévő kapacitást osztotta el, koncentrálta racionálisan és színházpoliti­kánknak megfelelően a művészeti erőket. E folyamattal párhuzamosan erősödtek azok a helyi törekvések, hogy az olyan ellátat­lan területek, mint Szabolcs-Szatmár és Zala megyék kapjanak székhelyükre önálló szín­házi társulatot, amelyek a sajátos feladatok megoldásán túl jól kapcsolódnának az országos színházi működéshez. A Kulturális Minisztérium huzamosabb ideje folytatott előkészüle­teket az említett két megye vezetőivel, szakembereivel, s úgy találta, hogy mind Nyíregyhá­zán, mind Zalaegerszegen megvannak azok a személyi és részben dologi feltételek (igény, elszánás, szakemberek, objektumok), amelyek révén a két megyeszékhelyen a következő ötéves tervidőszak elején megindulhatnak az önálló társulat szervezési munkálatai, majd megkezdődhet a színházi működés is. Az igények, a szükséglegek és lehetőségek gondos mérlegelése után - egyetértésben a helyi párt- és tanácsi szervekkel - a Kulturális Minisztérium február 19-i miniszterhe­lyettesi értekezletén - a VI. ötéves tervben megvalósítható színház- és tagozatfejlesztési és rekonstrukciós tervezet részeként - az önálló nyíregyházi és zalaegerszegi színház ügyét az első helyre rangsorolta. Az itt hozott határozat szerint a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház (önálló tár­sulatként) 1981. augusztus 1-jétől kezdhetné meg működését. Eme új színházi működés gazdasági, társadalmi és művelődéspolitikai hátterét a következő tényezők jelentik: Szabolcs-Szatmár megyében az ipar, a mezőgazdaság gyorsütemű fejlődése felgyorsította az urbanizálódási folyamatot, új városok és nagyközségek városiasodását. Emelkedett a megye lakosságának iskolázottsági és általános kulturális szintje. Számottevően javult a közműve­lődés tartalmi-tárgyi feltételrendszere. Kialakult a színházlátogatók nagyon széles tábora, — különösen a tanuló ifjúság körében —, amely igényeiben mind jobban tudatos közönséggé vált. Az igények olyan mérvűek, hogy a debreceni Csokonai Színház és a Népszínház csak mintegy ötven százalékát tudja - részben műfajpótló jelleggel - kielégíteni. Ugyanakkor elsősorban Nyíregyháza, de több járási székhely már most biztosítja a kor­szerű játszási feltételeket. Mindezeket figyelembe véve a Móricz Zsigmondról elnevezett új színház (önálló együttes) a megyeszékhely és a megye szocialista értelmiségének egyik legfontosabb, komplex műhelye lesz. Feladata Nyíregyháza város, továbbá Szabolcs-Szat­már megye lakói színházi igényeinek kielégítése, beleértve szabadtéri kötelezettségeket is. Társulata az ország legkisebb együttes lesz: ez egy igazgató főrendezőt, egy gazdasági igazgatót, kb. 20-22 prózai színészt, évi 220-230 előadást, mintegy 6 bemutatót jelent. A műfajpótló előadásokat a Csokonai Színház és a Népszínház biztosítja. Éves gazdálkodási volumene (jelenlegi árakon) 10 millió forint körüli. A Megyei Tanács biztosítja a színház 390

Next

/
Oldalképek
Tartalom