Imre Zoltán: Szigorúan titkos. Dokumentumok a Kádár-kori színházirányítás történetéhez, 1970-1982 (Budapest, 2018)
[48.] A Schwajda-ügy Szolnokon - 1978
Szigorúan titkos d) Orosz László levele Tóth Dezső miniszterhelyettesnek - 1978. augusztus 1. Kedves Tóth elvtárs! Szabadságod ideje alatt történtekről, a fontosabbakról az alábbiakban szeretnélek tájékoztatni, valamint javaslataimat is megtenni. 1. ) Nyíregyháza ügyében megkaptuk Kállai miniszterhelyettes elvtárs válaszát. Légyegében nem vállalják fel a kezdeményezést.296 2. ) A Győri Színház fejlesztésével kapcsolatos véleményünket megküldtem a Pénzügyminisztériumba, Bíró Dénes főosztályvezetőnek.297 3. ) A Zala-megyeiek színházalapítása tárgyában f. hó 24-én megbeszélést tartunk. Ezt megelőzően már volt egy szóbeli tárgyalásunk arról, hogy milyen szempontok szerint állítsák össze javaslataikat. 12-én, 13-án Zalában folytatunk további megbeszéléseket. Sajnos, a zalaiak kezdeményezése teljesen azonos a nyíregyházi képlettel: jószándékuk, helyiségük, közönség - igényük van, béralapjuk nincs. Ehhez kérnek majd a Pénzügyminisztériumtól engedélyt, tőlünk pedig támogatást.298 4. ) Főosztályunkat megkeresték a Heves-megyeiek és tekintettel a következő tervidőszak megyei előkészületeire - puhatolóztak az egri-miskolci együttélés felbontásának lehetőségeiről. Szóbeli tájékoztatásuk szerint a KM-től pénzt már nem várnak, de az egri színház önállósítása esetén szeretnék a költségeket (bér és működési) a megyei költségvetésbe beépíteni. Ehhez ők is a PM engedélyét, illetve a KM támogatását kérnék. E hó végén valamennyi érdekelt részvételével egyeztető megbeszélést hívok össze. A tárgyalás alapja: 296 A Kulturális Minisztérium 1979-ben készített előterjesztést az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Bizottsága számára az önálló nyíregyházi színház létrehozásáról. MNL OL M-KS-288.f. 41. cs. 328. ő.e (Lásd a kötet 31. dokumentumát). Az önálló színház 1981. okt. 17-én nyílt meg Bozóky István igazgatása alatt. 1984-1990 között a színház igazgatását Léner Péter látta el. 297 Az MSZMP Győr-Sopron Megyei Bizottságának Pártbizottsága 1964. január 14-i ülésén határozott egy 600-700 fős új színház felépítéséről. Az építését 1973-ban kezdték el és 1978. november 2-án avatták fel az épületet. A Kisfaludy Színházat 1975-től Cserhalmi Imre igazgató és Meczner János főrendező vezette. Az 1979/1980-as évadra Cserhalmi Imre a színházhoz hívta művészeti vezetőnek Törőcsik Marit, aki szerette volna nemzetközi műhellyé alakítani a színházat. A színháznak legalább egy erős rendezőegyéniségre is szüksége volt. Több emberrel is tárgyaltak, végül Törőcsik az akkor Pécsett dolgozó Szikora Jánost szerződtette a színházhoz. Mire azonban Szikora megérkezett Győrbe, Cserhalmi lemondott és Törőcsik Mari is távozott a színháztól. Cserhalmi Imre lemondása után a színház vezetését Vass Károly megbízott igazgató láttáéi, 1981 januárjáig. Erről bővebben lásd: Ring Orsolya: Színház és vidéki társadalom (Győr 1980-1982) = Vidéki élet és vidéki társadalom Magyarországom szerk. Pap József, Tóth Árpád, Valuch Tibor, Budapest, Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület, 2016., 518-532. 298 A Kulturális Minisztérium 1979-ben készített előterjesztést az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Bizottsága számára az önálló nyíregyházi színház létrehozásáról. MNL OL M-KS-288.Í. 4L cs. 328. ő.e (Lásd a kötet 51. dokumentumát). Zalaegerszeg állandó színháza 1982-ben előévaddal kezdte meg működését a városi Művelődési Központban. A társulat 1983 októberében költözött végleges otthonába. Az első igazgatója Varga Zoltán, művészeti vezetője Ruszt József volt. 368
