Imre Zoltán: Szigorúan titkos. Dokumentumok a Kádár-kori színházirányítás történetéhez, 1970-1982 (Budapest, 2018)
Lexikon
Szigorúan titkos székházába. A Gyurkó László által alapított társulat eszménye a társadalmi-közéleti ihletettségű világnézeti színház a kortárs magyar dráma középpontba állításával. Céljuk rendezőcentrikus együttes-játékkal olyan népszínházát teremteni, amely mondanivalóját a formai és tartalmi kísérleteket programszerűen vállalva valósította meg (népszínházi kultúrák ősi elemei, Brecht, Mejerhold, Besson, Mnouchkine, Ljubimov, Jancsó Miklós és mások hatása). Ennek jegyében járták az országot változatos repertoárjukkal, amelynek egyenrangú tagjaként szerepelt az irodalmi és dalest, valamint a rendhagyó irodalomóra is. A hetvenes években friss, a világszínházi reformtörekvésekre figyelő kísérletezőkedvük révén több produkciójukat meghívták különböző színházi fesztiválokra (1972; Helsinki, BITEF-Belgrád; 1973: Bordeaux; 1975: Wroclaw, Belgrád; 1976: Olaszország, Lengyelország). 1970. szeptemberétől színészképző stúdiót, színházbarát köröket szerveztek. 1978. január 1-jén az Állami Déryné Színház és a Huszonötödik Színház összevonásával megalakult a Népszínház. Ifjúsági Színház: a magánszínházak államosításakor (1949) hozták létre a moszkvai Kom- szomol Színház példájára az egykori Rádius moziban, a Nagymező utca 22—24.-ben. Feladata a serdülőkorú fiatalok „kommunista erkölcsre, szocialista humanizmusra” nevelése volt. Műsorán elsősorban romantikus, történelmi színművek, a szovjet drámairodalom darabjai és népszerű regények dramatizálásai szerepeltek. 1954-ben felvette a Petőfi Színház, kamaraszínháza pedig a Jókai Színház nevet. 1960-ban ezt a formációt is felszámolták. Jókai Színház néven egy új drámai színházat hoztak létre, amely a Petőfi Színház jogutódja lett, míg a Petőfi Színház az első és sokáig az egyetlen musicalszínház feladatait látta el. Lásd Petőfi Színház és Jókai Színház. Iglódi István (1944-2009): színész, rendező, színházigazgató. 1966-1973 között a Nemzeti Színház tagja, 1982-ig a 25. Színház színész-rendezője, majd 1990-ig a József Attila Színház főrendezője, 1990-től a Nemzeti és a Pesti Magyar Színház rendezője volt. 1993-1996 között a Művész illetve a Thália Színház színésze. 1996-1999 között a Magyar Színház igazgató-főrendezője volt. Ilku Pál (1912-1973): tanító, poltikus. Az MKP KV Oktatási Osztálya helyettes vezetője 1948-ban, majd a Honvédelmi Minisztérium politikai csoportfőnök-helyettese, 1957-58-ban csoportfőnöke. A Központi Bizottság tagja (1959-73), a Politikai Bizottság póttagja (1962—70). Művelődési miniszterhelyettes (1958-61), ill. miniszter (1961-73). Illés Endre (1902-1986): drámaíró, könyvkiadó igazgató, műfordító. 1938-tól a Révai Könyvkiadó irodalmi vezetője volt. 1950-ben, a Révai Könyvkiadó államosítása után eltávolították a szerkesztőségből. 1957-től a Szépirodalmi Könyvkiadó igazgatója. Illyés Gyula (1902-1983) költő, író. 1937-től a Nyugat társszerkesztője. A Márciusi Front egyik alapítója. 1941-től a Magyar Csillag szerkesztője. 1946-49 között a Válasz szerkesztője. 1954-ben az újjászervezett Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja lett. A népi írók mozgalmának szellemi vezére maradt haláláig. A konszolidált 608
