Imre Zoltán: Szigorúan titkos. Dokumentumok a Kádár-kori színházirányítás történetéhez, 1970-1982 (Budapest, 2018)

Lexikon

Szigorúan titkos Első drámáját 1911-ben a Magyar Színházban mutatták be. 1920-ban Berlinben a Proletarisches Theaterben is színre vitték egy művét. Bartók Színház: 1961-ben alakult, a 6-14 éves korosztálynak tartottak délutánonként előadásokat. 1972-ben saját épületbe költözött a színház, a Paulay Ede utcába. 1974- től Budapesti Gyermekszínház néven játszott, nemcsak a kisgyermekeknek, hanem a középiskolás korosztálynak is. 1985-től Arany János Színház néven működött. Lásd még Ifjúsági Színház ét Jókai Színház. Básti Lajos (1911-1977): színész. 1935-ben végezte el a Színművészeti Akadémiát, majd Bárdos Artúr Belvárosi Színházához szerződött. 1937-ben került a Vígszínházba, ahol a zsidótörvények miatt 1939-40-ben már alig kapott szerepet. 1941 tavaszáig még ját­szott a Magyar és az Andrássy Színházban, de azután a háború végéig nem szerepelhe­tett színpadon. Két munkaszolgálat között könyvkiadással és írással foglalkozott. 1945 tavaszán Várkonyi Zoltán Művész Színházába került. 1945 őszén a Nemzeti Színház szerződtette, amelynek — az 1968—72-es vígszínházi kitérőt leszámítva — haláláig tagja maradt. Bécsy Tamás (1928-2006): esztéta, kritikus. 1952-ben végzett a szegedi József Attila Tu­dományegyetemen. Az MTA Színháztudományi Bizottságának tagja, 1987-90-ben elnöke. Az Irodalomtörténet szerkesztőbizottsági tagja. 1972-ben lett az irodalomtudo­mányok kandidátusa, 1978-tól az irodalomtudományok doktora. A hazai intézményes keretek között működő színháztudomány egyik létrehozója. A dráma lételméletével foglalkozó munkái úttörő jelentőségűek. Békés Pál (1956-2010): író, drámaíró, műfordító. Az ELTE BTK-n magyar-angol-össze- hasonlító irodalomtörténet szakon szerzett diplomát 1980-ban. Rövid ideig magyar-, illetve angoltanárként dolgozott; 1994-96-ban a Magyar Televízió stúdióvezetője, 1997-től 2000-ig a színházért és irodalomért felelős szerkesztője volt. Irt regényeket, novellákat, meseregényeket, hangjátékokat, film-, illetve tv-játék-forgatókönyveket és színműveket. Benedek András (1913-1995): dramaturg, színikritikus, műfordító. 1936-ban a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar—francia szakán bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1937-től 1945-ig az Egyetemi Könyvtárban dolgozott. 1945-től a Nemzeti Színház dramaturgiáját vezette, 1979-ben nyugdíjazták, ezután haláláig a színház dramaturgiai tanácsadója volt. Drámákat írt és fordított, színikritikákat, színháztörténeti tanulmá­nyokat írt. Benedek Árpád (1925-2008): rendező. A Leningrádi Színművészeti Főiskola rendezői sza­kán végzett 1953-ban. 1954-től a Magyar Néphadsereg Színháza, 1956-tól a József Attila Színház rendezője. 1988-ban nyugdíjba vonult, de továbbra is dolgozott. Számos kortárs orosz drámaíró művét fordította magyarra. Film- és színpadi szerepeket is játszott. Benedek Árpádné (Ariadna Sesztakova) (1926-?): dramaturg. Leningrádban végzett színész szakon, majd a leningrádi Kis Drámai Színház szerződtette. 1954-től él Ma­593

Next

/
Oldalképek
Tartalom