Imre Zoltán: Szigorúan titkos. Dokumentumok a Kádár-kori színházirányítás történetéhez, 1970-1982 (Budapest, 2018)

[69.] A Nemzeti Színház igazgatójának, Sziládi Jánosnak a pártvizsgálata - 1982

Szigorúan titkos- a VII. kér. PB. titkárát, Kimmel Emil elvtársat,- a Művelődésügyi Minisztérium

miniszterhelyettesét, Tóth Dezső elvtársat,

Színházműv. Oszt. vezetőjét, Rigó László elvtársat.

II.

A Bizottság igyekezett folyamatában vizsgálni a történteket. így a dokumentumok áttanulmányozása, valamint a meghallgatottak többségi véleménye alapján a következőket tárja fel:

1. ) A beszélgetések egyik tapasztalata, hogy a Társulatot terhelik:

— Major - Marton időszak konfliktusai,

— Nagy Péter rövidéletű igazgatósága,

— és Sziládi János három hónapos kormánybiztosi tevékenysége (1979. március 9-től), amelynek végén Sziládi János kinevezését a pártvezetőség megkérdőjelezi, (l.sz. melléklet)

2. ) A társulat mai állapotát a következő általánosan tapasztalt vélemények jellemzik:

— A színház igazgatójának nincs szakmai vezetői tekintélye.

— Székely Gábor főrendező és Zsámbéki Gábor rendező szándékainak a szócsöve.

— A színház műsorpolitikája méltatlan a Nemzetihez.

— A társulat foglalkoztatáspolitikája hibás. Túlzott a vendégrendezők és vendégszínészek foglalkoztatása.

— A társulatban erős a kiszolgáltatottságtól való vélelem.

— Néhány nagyszerű színész (Bessenyei, Kálmán György) hagyta el a színházat és távozni készül Kállai Ferenc is.

— A pártvezetőségnek mint testületnek nincs tekintélye, súlya.

— Kritika tárgya a legutóbbi vezetőség-választó taggyűlés előtti pártszerűtlen szervezkedés.

3. ) A társulat mai állapotának okai:

— Sziládi János igazgató 1979. március 9-től kormánybiztos, majd 1979 júniusától a színház kinevezett igazgatója, jó szándékú, tisztességes elveket valló - de gyenge, tapasztalatlan vezető. A vezetés demokratikus módszereit következetesen nem alkalmazza.

(Művészeti tanácsülést a két és fél év alatt mindössze egy alkalommal hívott össze.)

551