Imre Zoltán: Szigorúan titkos. Dokumentumok a Kádár-kori színházirányítás történetéhez, 1970-1982 (Budapest, 2018)
[64.] Jean Genet A paravánok Győrött - 1981
Szigorúan titkos b) Szikora János rendezői koncepciója Jean Genet: Paravánok Koncepció-vázlat A Paravánok szerzője egy helyütt ezt írja: „Egy esetleges előadásnak ünnepnek kell lennie, s ez az ünnep legyen olyan szép, hogy még a halottak is megsejdítsék.” E költői megfogalmazású intelmet megfogadva, olyan előadást tervezünk, amely költői valóságot hoz létre a színpadon. A darabban látszólag csak a mindent átfogó Rossz van jelen: csak a mocsok, csak a gonoszság, csak az árulás, csak az erkölcstelenség. Ez azonban számunkra elfogadhatatlan lenne, s nem is igaz. Mert minden feketeség egy alapvetően embertelen és igazságtalan helyzet terméke csak: egy gyarmati sorban tartott, megalázott nép nyomora, egy idegenektől kisemmizett és kizsákmányolt szegény család, egy, a sorstól csúnyasággal megátkozott lány boldogtalansága. De minden sötétség mögött ott vannak az igazi emberi értékek fényei. Mindenekelőtt Szaid mártíriuma, aki kétségbeesésében tudatosan indul el a lefelé vezető úton, minél mélyebbre akar süllyedni, hogy erkölcsi és fizikai pusztulásával, önpusztításával tiltakozzon az embertelen valóság ellen. Nem véletlen azonban, hogy sohasem láthatjuk őt olyan helyzetben, amikor éppen elköveti a bűnöket. Ugyanis sem Genet-nek, sem nekünk nem szándékunk az előadásban az erkölcstelenség megerősítése, felmagasztalása. Az ő darabbeli sorsa a választott út okozta kételyek, szenvedések bemutatása. Szaid olyan áldozat, aki inkább a biztos halálba vezető utat választja, azért, „hogy akik küldték, békén élhessenek egy békés parton.” Ugyanilyen mélyen megindító emberi mozzanat az a hűség és szerelem, amellyel Leila kitart Szaid mellett. Önpusztítás ez is, az egymásra utaltság, a szolidaritás végső vállalása; együvé tartozásuk, megszállottságuk kiemeli őket a darab világában megjelenő többi ember közül. Ok nem érkeznek meg a holtak birodalmába, ők „talán a mesében” élnek tovább, visszajutnak a költői lét birodalmába: oda ahol megszülettek. Mindezeket az alapelveket - melyeket a legfontosabbnak tartunk - az előadásban igyekszünk majd formába és képbe foglalni. Az a célunk, hogy a néző egyszerre érezze meg a két ember vállalkozásának tudatosan önpusztító voltát, illetve a kísérlet nagyszerűségét, az önfeláldozást is. 49 4
