Imre Zoltán: Szigorúan titkos. Dokumentumok a Kádár-kori színházirányítás történetéhez, 1970-1982 (Budapest, 2018)
[60.] Jegyzőkönyv az MSZMP Agitációs és Propaganda Bizottsága üléséről - 1980. június 17.
Szigorúan titkos Színház, a Minszki Orosz Drámai Színház (Az ember tragédiája előadásával), a Moszkvai Központi Bábszínház, a Moszkvai Központi Zenés Gyermekszínház, a moszkvai Ifjúsági Stúdiószínház és a Rigai Állami Akadémiai Színház. E Szemle újszerű vonása volt, hogy az évad során 15 szovjet vendégművész is dolgozott színházainkban, közöttük világhírű művészek és tehetséges fiatalok (Jefremov, Ljubimov, Tabakov, Buciene). Egyes szovjet és magyar színházi műhelyek között eleven alkotói kapcsolat szövődött. A Szemle ünnepi nyitódekádja 1979. november 1-10., a záródekád május 5-12. között zajlott le. Ez utóbbi idején szovjet és magyar színházi szakemberek közös szimpóziumot rendeztek, ahol politikai jelentőségű színházművészeti együttműködésünk további lehetőségeit és módszereit beszélték meg. — A szovjet együtteseken kívül kb. 15 külföldi együttes járt hazánkban: a Cseh Nemzeti Színház, a bukaresti Bulandra Színház, a varsói Drámai Színház, a kolozsvári és a sepsiszentgyörgyi színházak, szlovákiai és jugoszláviai együttesek, gyermek-, báb- és pantomim színházak. De magyar színházak is sikerrel szerepeltek külföldön: a Vígszínház Moszkvában és Tallinban (Magyar Kultúra Napjai), Romániában és Olaszországban, a Radnóti Színpad Romániában és Jugoszláviában, a Bábszínház Franciaországban, Dániában. A testvérvárosi kapcsolatok keretében majd valamennyi vidéki színházunk részt vállalt a szomszéd országok magyarnyelvű lakosságának színházi ellátásából. Az évad művészi, szervezeti és személyi vonatkozású eredményei közé tartozott még, hogy a Nemzeti Színház új vezetésének művészi-társulatszervezési célkitűzései kezdtek beérni: néhány produkciójuk komoly művészi teljesítmény volt, és ezt a közönség, a kritika is honorálta. A Népszínház produkcióinak átlagszínvonala is javult, amellett, hogy az új vezetés ezt az évadott még elsősorban a rendteremtés és a gyakorlati művészeti működési elvek kialakítására szánta. A Játékszín több bemutatója átütő sikert aratott, az intézmény megtalálja helyét a színházak között. Győrött megalakult a színház balett-társulata, Markó Iván vezetésével, s bemutatkozásukat osztatlan siker kísérte, immár külföldön is. Az Operettszínházi, a miskolci, a debreceni, a győri színházvezetés kiegészült és megszilárdult, a színházak művészi munkája érezhetően fejlődött. Az évad második felében változások következtek be a szegedi, a szolnoki és a békéscsabai színház művészeti vezetésében, új művészeti vezetők első lépései biztatóak. A vidéki színházak jobb színészi és rendezői ellátottsága érdekében - a minisztérium kezdeményezésére - mintegy 45-50 most végző ifjú művészt irányítottunk vidékre, erkölcsi és anyagi eszközükkel is elősegítve lehetőleg zökkenőmentes pályakezdésüket. Az országos színházi ellátottság javítása és a választók színesítése, bizonyos réteg- és idegenforgalmi igények kielégítése jegyében támogatást nyújtottunk a Tatabányai Munkásszínház, a Dunaújvárosi Bemutató Színpad, a budapesti Reflektor Színpad működéséhez, az Astoria Bárszínház létrehozásához. Segítséget adtunk az előadóművészet új fórumának, a Pódiumnak a megindításához, a győri előadóművészed és a gyöngyösi monodráma fesztivál megrendezéséhez. Nagy gondot fordítottunk a budapesti és vidéki színházak kölcsönös vendégjátékainak tartalmasabbá tételére, szervezésére, zavartalan lebonyolítására. S vé462
