Imre Zoltán: Szigorúan titkos. Dokumentumok a Kádár-kori színházirányítás történetéhez, 1970-1982 (Budapest, 2018)
[60.] Jegyzőkönyv az MSZMP Agitációs és Propaganda Bizottsága üléséről - 1980. június 17.
Szigorúan titkos a) Tájékoztató jelentés az MSZMP Agitációs és Propaganda Bizottsága számára az 1979/80. színházi évadról és az 1980/81. éves előzetes műsortervéről - 1980. június 9. Előterjeszti: Tóth Dezső miniszterhelyettes Budapest, 1980. június 9. I. Színházaink 1979/80-ban eredményes évadot zártak. Mindenek előtt tudatos és színvonalas munkával tettek eleget közvetlen színházpolitikai feladataiknak. A XII. Kongresszus, a felszabadulás 35. évfordulója időszakában a nagy eseményekhez méltó bemutatókat tartottak és repertoárt játszottak, a színházi élet egyéb rendezvényeit is különleges gonddal bonyolították le. Lenin születésének 110. évfordulója megünneplésében a Thália és a Nemzeti Színház, a Móricz-centenárium megemlékezései sorában a vidéki színházak (Debrecen. Kecskemét) értek el eredményeket. A József Attila-ünnepségekből kivette részét a Radnóti Színpad, a József Attila Színház és többi vidéki színház is, színvonalas rendezvényeivel. A Nemzetközi Gyermekév tiszteletére a színházak a szokásosnál több gyermekszínházi előadást tartottak, színházi találkozókat szerveztek. S végül: az 1978/79-i színházi évadban, a Szovjetunióban rendezett II. Magyar Drámaművészeti Fesztivál viszonzásaképpen ebben az évadban bonyolítottuk le a II. Szovjet Drámaszemlét, amelyből valamennyi színház kivette a részét és amelynek művészetpolitikai eredményessége, sikere kétségtelen. Színházi műhelyeink az MSZMP Agitációs és Propaganda Bizottsága által 1979. július 17-én módosításokkal jóváhagyott műsortervet valósították meg. A bemutató rend évadközi változásai csak néhány színházra korlátozódtak, nem voltak jelentékenyek és színházpolitikai érdekűek, a túlnyomórészt objektív okokkal magyarázhatók (külföldi vendégművészek meg nem érkezése, színészek váratlan megbetegedése, halála stb.). A minisztérium, majd az Agit. Prop. Bizottság által előzetesen problematikusnak minősített művek, ill. színházi vállalkozások sorsát megkülönböztetett figyelemmel kísértük: esetenként szöveg- módosításokhoz, rendezői koncepciók megismeréséhez, premier előtti próbák megtekintéséhez kötöttük a bemutatók végleges engedélyezését. A megvalósult bemutatórend műsorpolitikai arányainak elemzése azt mutatja, hogy változatlanul és biztatóan őrzi kivívott pozícióit a magyar dráma. Színházaink összesen 84 magyar művet játszottak, a legkülönfélébb műfajokban. — Az 51 úi magyar mű népes szerzőgárdájában valamennyi élő drámaíró nemzedék képviselői megtalálhatók. Örvendetes, hogy új művel jelentkezett Illyés, Dobozy, Szabó Magda, Gyárfás, Gyurkovics, Száraz, Hernádi, és ismét szép számmal kapott színpadot fiatal drámaíró műve (Bereményi, Ördögh, Spiró, Schwajda, Boldizsár, Horváth Péter). Több színházunk tűzte műsorára ez elmúlt évtized sikeres magyar darabjait, Karinthy Ferenc, Csurka műveit. Sor került 459
