Imre Zoltán: Szigorúan titkos. Dokumentumok a Kádár-kori színházirányítás történetéhez, 1970-1982 (Budapest, 2018)
[47.] Jegyzőkönyv az MSZMP Agitációs és Propaganda Bizottsága üléséről - 1978. június 20.
Szigorúan titkos II. Az 1978/79-es évad előkészítése során színházaink többsége igyekezett figyelembe venni a távlati műsortervezés követelményeit. A Kulturális Minisztérium illetékes főosztálya az elmúlt évad tapasztalatairól, valamint a műsortervekről a színházak vezetőivel és a tanácsok illetékes vezetőivel folytatott konzultációsorozat kapcsán, érvényesítve ágazati felelősségét, képviselte államunk művelődéspolitikai célkitűzését. Az ennek nyomán kialakult (mellékelt) műsortervet azonban a Kulturális Minisztérium nem tartja véglegesnek, azon további korrekciókat kíván végrehajttatni, illetve megvalósítását feltételekhez kívánja kötni. Az Agit. Prop. Bizottság állásfoglalásáról is függően — a hagyományoknak megfelelően - a végleges műsorterv szeptemberre alakul ki. Az előzetes műsorterv visszaesést mutat a szovjet művek bemutatása terén (22:12). Az azonban döntően abból magyarázható, hogy a nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója kapcsán az elmúlt évadban kivételesen magas volt a szovjet művek bemutató száma. A nyugati kortárs drámák bemutató száma az előző évad terv- és tényszámaihoz viszonyítva növekvő tendenciát mutat (17,19: 25), ami azzal is összefügg, hogy színházaink a szórakoztatási igényt ilyen módon is kényszerülnek kielégíteni. A nyugati kortárs drámák növekvő tendenciája kapcsán azt is figyelembe kell venni, hogy a mai és régi nyugati zenés produkciók száma valamelyest csökkent. — Az előzetes műsortervek az úi magyar drámai alkotások növekvő arányát ígérik; friss művel jelentkezik többek között Maróti Lajos, Szakonyi Károly, Galambos Lajos, Csurka István, Karinthy Ferenc, Mándy Iván, Görgey Gábor, Vészi Endre és Száraz György. A fiatalabb írónemzedék szorosabbá váló színházi munka kapcsolatait példázza Simonffy András, Czakó Gábor, Ordögh Szilveszter, Bereményi Géza, Serfőző Simon és Spiró György új darabja. Várakozással tekintünk a társadalmunk mai életét vallató közéleti töltésű alkotások bemutatói elé (Vészi Endre „Szuperhallás”, Szakonyi Károly „Átváltozás”, Bereményi Géza „Légköbméter”, Czakó Gábor „Várkonyi Krónika”, Serfőző Simon „otthontalanok”). Maróti Lajos „Az állam”, Ordögh Szilveszter „Kapuk Thébában”, Pilinszky János „Gyermekek és katonák”, valamint Spiró György „Nyulak Margitja” c. műve azonban elvont-parabolisztikus formában íródott, színre- vitelük inkább csak egy változatosabb színházi formanyelv kialakítását eredményezheti. Örkény István „Pisti” c. tragikomédiájának,282 valamint Karinthy Ferenc „László 282 Örkény István, Pisti a vérzivatarban (bem.: Vígszínház, 1979. január 20. rend.: Várkonyi Zoltán). 344
