Imre Zoltán: Szigorúan titkos. Dokumentumok a Kádár-kori színházirányítás történetéhez, 1970-1982 (Budapest, 2018)

[47.] Jegyzőkönyv az MSZMP Agitációs és Propaganda Bizottsága üléséről - 1978. június 20.

Szigorúan titkos ban és eseményszámba ment Illyés Gyula: Különc-ének277 - egyébként szürkén színre vitt - bemutatása. A mai magyar drámában azonban nem történt a valóság irányába áttörés; az új magyar drámát tematikailag változatlanul a történeti tájékozódás erős igénye jellemzi, aminek csak egy hányada irányul objektívebb múlt-szemléletünk és önismeretünk alakítá­sára (Illyés Gy., Szabó M., Hernádi Gy., művei); más hányada elvont, helyenként vitatha­tó parabolák keretéül, formájául szolgál (Illyés Gy.: Csak az igazat; Sütő A.: Káin és Ábel c. művei; Novotny Gergely, Páskándi Géza, Pavlovics K. drámái). - A mai tárgyú művek száma viszonylag csekély, hangvételüket többnyire szatirikus, groteszk megfogalmazású erkölcs- és magatartáskritika jellemzi (Csurka István, Polgár András, Czakó Gábor, Sza- konyi Károly, Szentmihályi Szabó Péter, Bertha Bulcsú darabjai), ami azonban nem tud társadalmilag lényeges kérdések művészileg egyenértékű kifejezésévé, igazi figyelmet, sikert kiváltó színpadi produkcióvá lenni. A két világháború közti magyar drámairodalom sokkal kisebb számban műsorra került alkotásai közül viszont kettő is eleven hatást keltett (Füst Milán: Boldogtalanok — Szolnok278; Déry Tibor: Oriáscsecsemő — Pécs279). Az évad eredménye a szocialista országok drámairodalmának szélesebb skálájú bemutatása. Hosszú idő óta először adhatunk számot figyelemreméltó bolgár, román, cseh és lengyel drámabemutatókról (Radieskov „Január”; Hornicek „Két férfi sakkban”; Everac „Néhány hamis pofon”; Abramow „Derby a kastélyban”). Sokrétűbb választék jellemezte a külföldi klasszikusok bemutatásait; Shakespeare és Mo- liere művei mellett sikeres előadásokban kerültek színre Musset, Goldoni, Hauptmann és Ibsen darabjai. A nyugati drámairodalom jelentős képviselőinek alkotásai mellett (O’Neill, Synge, Hoh­em, Albee, Bolt, stb.) színházaink Achard, Cemeletti, Feydeau és Sarnacci színvonalasan szórakoztató darabjait szerepeltették a korábban hasonló funkciót betöltő, kevésbé igényes színpadi játékok helyén. Az elmúlt évad figyelemreméltó vonása volt a nyári színházi programok gazdagodása. A fővárosi szabadtéri színpadok elsősorban a zenei és táncprogramoknak adtak otthont. A Szegedi Szabadtéri Játékokat széleskörű és színvonalas kulturális művészeti és közműve­lődési értékű rendezvénysorozat övezte. A Gyulán, Egerben, Szentendrén és Egerváron színre került művek — túlnyomórészt fiatal erők felvonulásával - főként a magyar drámai 277 Illyés Gyula, Különc (bem.: Nemzeti Színház, 1977. szeptember 30. rend.: Marton Endre). 278 Füst Milán, Boldogtalanok (bem.: Szigligeti Színház, Szolnok, 1978. február 17. rend.: Székely Gábor). 279 Déry Tibor, Óriáscsecsemő (bem.: Pécsi Nemzeti Színház, Kamaraszínház, 1978. március 21. rend.: Szikora János f.h.). 341

Next

/
Oldalképek
Tartalom