Imre Zoltán: Szigorúan titkos. Dokumentumok a Kádár-kori színházirányítás történetéhez, 1970-1982 (Budapest, 2018)
[40.] Csurka István Eredeti helyszín és Eörsi István Áldozat - 1976
Szigorúan titkos lényegében „mögötte” van az eseményeknek, nem alakítója a cselekménynek, megtartása csupán motiválja, jellemzi azt a közeget amelyben a Csavargó és Márk konfliktusa kibontakozhat. A „történetíró” Tacitus beállítása ugyancsak ironikus. Ha Márk tudatosan hamisítja a történelmet, akkor - a darab szerint - Tacitus ezt naiv módon teszi, mivel csak lejegyzi az eseményeket, s ez végeredményben ugyanúgy alkalmat adhat a téves értelmezéseknek mint az evangélista módszere. Összegezve: a főkérdés, ami Eörsi — íróilag igényes s korábbi műveihez mérten igen színpadszerű — darabjával kapcsolatban fölmerülhet: időszerű-e napjainkban is, itt és most, a Csavargó küzdelme a „történelmi igazságért”? Nyilvánvaló, hogy Eörsi túlhangsúlyozza ezt a kérdést. Úgy véljük, hasznos lenne, ha értő dramaturgiai munka segítségével ezen a ponton átdolgozná a darabot, amely - ismételjük - íróilag eddigi, talán legsikerültebb színpadi műve. Budapest 1976. január 8. Majoros József sk. főelőadó Jelzet: MNL OL XIX-I-7-dd-29/minh-1976. Géppel írt tisztázat, pecsét nélkül, saját kezű aláírásokkal. Rajta kézzel: A csatolt két lektori jelentést küldtem — kérésére — Aczél e-nak Pozsgay I. 279
